Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
A vízépítési műtárgyaknál újabban kezdenek gondot fordítani a kavitáció elkerülésére. Rouse és McNown kísérleti eredményeit különféle idomokra a 11-26. ábrán mutatjuk be. A kavitációra jellemző szám °j =------— = -CPmln, (2/51) 2g a hol pmm a legkisebb helyi nyomás a teljes áramlásban. Az idom ferdeségének hatása a nyomások alakulására a 11-26. és 11-27. ábrákon olvasható le. A nyomásértékeket a kezdeti nyomáshoz és a sebességmagassághoz viszonyították; = f (<?), (2/52) t'U 2g ahol cp az idom ferdeség szöge, h a legnagyobb szívás a fal mentén, h0 a kezdeti nyomás és v0 a kezdeti sebesség az idom orránál. A mozgó folyadékban álló szilárd testekre ható erő a dinamikus nyomásból és a csúsztató erőkből származik. Ezt az ellenállástörvényt Pö = CdQjF (2/53) képlettel fejezik ki, ahol a CD ellenállástényező a mozgás Reynolds-számától és a test alakjától függ. Gömbökre vonatkozóan lamináris tartományban a közismert Stokes- törvény igaz CD = 24 Re’ (2/54) ahol Re = — (itt d a gömb átmérője). A Stokes-féle törvény csak Re<l, valamint kis átmérőjű szemcsék esetére érvényes. Egyébként V. N. Goncsarov szerint az ülepedési sebesség d = 0,001 ...0,015 cm esetén 40,6(7!— y)d2 wi —------------------h d = 0,015...0,15 cm esetén </>0,15 cm esetén ... _ r-, t(Vi-y)d , (yi-?) ( t »,-67,7 - + -^[26 »■.=33,1-1 ahol t a víz hőmérséklete ésa dinamikus viszkozitás, valamint yx a szemcse fajsúlya. 5 Vízépítési hidraulika 65
