Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
XIV. Hordalékszállítás
Pedroli a svájci vízrajzi szolgálatnál képletet vezetett le kísérleti adataiból, a nem erodáló sima medrek kritikus hordalékszállító erejének meghatározására. Kresser érdekes összefüggést állapított meg a lebegő hordalék és a görgetett hordalék szemcseátmérőjének határértékére néhány közép-európai vízfolyáson a sebesség függvényében. Az összefüggés szerint a határértékekre = 360 (14/17) gd Froude-szám jellemző, ahol d a szemcseátmérő. tc = 0,53 ^^-í/2/5/1/2 (14/16) 3. A görgetett hordalék A görgetett hordalék elsősorban nagy esésű durva szemcsés anyagú vízfolyásokon jelentős és az összes szállított mennyiség jelentős részét teheti ki. Szabatos számítása még nehezebb, mint az összes hordalékhozamé. Nem csodálatos tehát, ha számítására a helyi adottságokon alapuló tapasztalati képletek terjedtek el. Ahol a lebegtetett hordalék kevés, az 1. fejezetben ismertetett és Bogárdi J. vizsgálatain alapuló módszer eredményesen használható (X1V-2. ábra). Levi a görgetett hordalék számítására esetére XV 3UU ( V Y (dY'2b qg = 0,002 — d(y-vkí) - (Mp/s) (14/18) képletet ajánlja, ahol v a középsebesség, vkr a hordalékmozgás kezdetének kritikus sebessége, R a hidraulikus sugár és d a hordalékátmérő. A képletbe minden tényező m,s dimenzióban helyettesítendő. A görgetett hordalékra vonatkozóan Meyer—Peter 1934-ben állította fel tapasztalati egyenletét ö2/37 d a + b (14/19) ahol a qb hordalékhozamot víz alatti fajsúllyal számították, a és b állandók. A képletet később elméleti alátámasztással n k 13/2 y- hl = 0,047 (yh-y)d+ 0,25 q (AbJ <7h 2/3 (14/20) alakban írták fel, ahol Kb a medersúrlódási tényező, K'b a tiszta szemcse ellenállási tényezője és h a vízmélység. A hordalék megindulásának helyzetét úgy kapták, ha a jobb oldal második tagjába qb helyére 0-t helyettesítettek. Einstein fejlesztette tovább ezt a módszert, bevezetve a görgetett hordalék szállítási intenzitását: <P = dh C3h~8)g (dh ■í-fM ,-eJ \ga U/2 gd3) (14/21) 42* 659
