Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

XIV. Hordalékszállítás

A tényleges és kritikus hordalékmozgató erő hányadosa, ha

To

v2/3 Jhhfíf

dh(yb-y()'

Ha viszont

dhg

1/3

V?'3

;3, akkor

(14/7)

To

Tk2

21,3

7hAf/f

4(7h-7f) '

Laursen megállapította, hogy

f

A kapcsolatot — saját és más kutatók észlelései eredményeinek felhasználásával — grafikusan határozta meg. Bogárdi J. megszerkesztette az

i k =t(A-L)

háromváltozós összefüggést, amelyet Hankó továbbfejlesztve (tetszés szerinti fajsúlyok és hőmérséklet, dimenzió nélküli változók) a XIV-2. ábra jobb felső mezőjében látható módon ábrázolt. Fr* = a csúsztató sebesség Fraude-száma.

Laursen és Bogárdi J. vizsgálatai alapján Hankó Z. olyan nomogramot szerkesztett, amely az összes hordalékszállítást a különböző lehetséges esetekben jellemzi (XIV-2. ábra).

Az ábra segítségével megvizsgálható, hogy az adott esésű és mélységű vízfolyásban a hordalék nyugalomban marad-e (1 jelű vetítő vonalak metszőpontjának helye), vagy, hogy a hordalék mekkora töménysége engedhető meg a meder fel- töltődésének veszélye nélkül (2 jelű vetítő egyenesek mentén a B pont segítségével).

Látható, hogy mivel az A jelű pont jelen esetben a nyugalmi tartományba esik, a fenék nem mozog. A megengedhető töménység a

c (p/m3) = 106L

4

M

±0_1

Tk

(14/8)

összefüggésből számítható. L értéke leolvasható a B pontnál, míg a — érték a nyuTfc

galmi állapothoz tartozó X és a B pont eredeti helyének megfelelő Y hányadosaként t X

a — =— képletből határozható meg.

Tk y

Elvileg hasonló összefüggést állapított meg Pernecker, L. és Vollmers, H. Lényeges különbség, hogy az utóbbiak az általuk szerkesztett grafikon mezejében Einstein—Brown, Meyer—Peter, Einstein és Kalinski összefüggéseit is megadják és összefüggésük bizonyos fokig más dimenzió nélküli mennyiségeken alapul.

653