Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
sebességétől is). Ezért a jellemző állapotokat általában kismintán állítják elő. Példaként erre bemutatjuk Pyber L. egyik kísérletét (11-24. ábra). Az egymástól jelentősen eltérő erőgörbék előbbi állításunk helyességét igazolják. Vízépítési műtárgyaknál is előállhat a hidrodinamikus nyomás jelentős csökkenése esetén kavitáció, amelyet a mindennapi ismeretek többnyire a vízgépekhez kapcsolnak. Kavitáció, vagyis űrképződés a folyadék és a határfelület között, illetve a folyadék belsejében akkor keletkezik, ha az abszolút nyomás annyira csökken, hogy eléri az uralkodó hőmérséklethez tartozó vizgőz nyomását (11-25. ábra). A kavitációs űr tehát folyadékmentes, de nem légüres tér. Mivel a nyomáseloszlás általában hely és idő szerint egyenlőtlen, nem biztos, 11-25. ábra. A telített vízgőz nyomása kp/cm2-ben hogy a szelvényre jellemző nyomás nagyobb, mint —, amikor nincs kavitációs 1 V ^ 7 veszély. Ezt általában biztonsági tényezővel veszik figyelembe, azaz P AP:.s Pt 7 7 7 egyenlőtlenségnek kell fennállni, ahol ~ a szelvény nyomáseloszlására jellemző biztonsági nyomás értéke, amely függ az időbeli nyomáspulzációtól. A kavitáció elkerülése céljából még megengedhető sztatikus szívómagasságra (azaz — — — = h. értékre! 77to/nű-turbinák esetén a 7 7 > K Po - a H 7 képletet adja, ahol H a hasznos esés. (A a tényezőt turbinatípusonként adják meg.) Vízépítési műtárgyak esetében modellkísérlettel szokás megállapítani a hidrodinamikus nyomás eloszlását a fal mentén és mérjük a nyomás lüktetését is. Ez alapján kiválasztható a hely és idő szerinti érték, amelyet a Po , — -hoz viszonyítva, 7 a kavitáció veszélye felbecsülhető. Általában a műtárgyak olyan kialakítását kell tervezni, amelynél kavitáció egyáltalán nem áll elő, mert ha a keletkezett gőzbuborék nagyobb nyomású helyre kerül, robbanásszerű ütközéssel a felületet nagyon igénybe veszi. Mivel a telített vízgőz nyomása a hőmérséklet függvényében erősen nő (0° C-on kereken 0,006 kp/cm'2 és 25 °C-on 0.032 kp/cm2), főleg melegebb vizekben kell vigyázatosan eljárni (hűtővizek). Nyilvánvaló, hogy a veszély a nagy sebességű helyeken, — 7 hirtelen lecsökkenésekor áll elő. 63
