Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
XIII. Sebességeloszlás. Határréteg. Diffúzió
a függély sebességeloszlásra vonatkozóan a XIII-16... 17. ábrákon mutatunk be. Látható, hogy a műtárgyak hatására a sebességeloszlás igen gyakran változik. A vízszintes metszetekben kialakuló sebességeloszlás különleges esete a kitor- kollásoknál, a bővületeknél áll elő, ahol kedvezőtlen esetben kóválygás keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a vízsugár egyik faltól a másik felé csapódik el, periodikusan, közben pedig jelentős holttér van. A kóválygás a sebességeloszlás rendezésével, terelőfalakkal, esetleg energiatörő elemek kedvező kiosztásával megszüntethető, mint ezt a XIII-18. ábra mutatja. A sebességeloszlás különlegesen kedvezőtlen formája az örvény leválás. Duzzasztóműveknél ezek egyik válfaja, az ún. fúró örvények veszélyesek a meder kimosása miatt. Hankó vizsgálatai szerint ilyen örvénysor ott keletkezik, ahol az egyes pillérorroknál leváló vízsugarak találkoznak. Ezt a pontot a műtárgytól minél távolabb kell vinni. A függőleges forgókban kialakuló sebességeloszlással Anwar foglalkozott. A jelöléseket a XIII-19. ábra magyarázza, azaz a forgó tengelye körül mozgó tangen- ciális sebességet v0, a sugárirányút vt, a függőlegesen haladó sebességet vz jelöléssel látta el. Az n tényező a kezdeti forgásirányú és függőleges sebességek viszonyszáma, n = vm/vz0, ahol p = p0 azaz a víz szabad felszínén. A forgó szabad felszínének számítására Anwar a XIII-20. ábrát szerkesztette, ahol a felszín koordinátáit a ^ függvényében adja meg (a nyomáseloszlás Qvo o teljesen hasonló.) Az érintő és a sugár irányú sebességösszetevők relatív változását szintén a mag mentén adja meg (XIII-21. ábra). Vízfolyásban, duzzasztómű, vízerőtelep közelében, energiatörő és ülepítő 024 XIII-23. ábra. Áramlásirány-mérés energiatörő medencében