Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
XIII. Sebességeloszlás. Határréteg. Diffúzió
A vx vektor egyenlő Irányvonalak es a kereszt- irányú vXy sebesség összeXIlI-15. ábra. Különböző irányú sebességkomponensek egyenetlen mélységek a keresztszelvényben igen változatos sebességeloszlást alakítanak ki. A logaritmikus sebességeloszlási törvény a függélyekben a vízszínen (zárt szelvényben középen) adja a sebesség maximumát, mivel a levegő ellenállását elhanyagolják. A valóságban a levegő és a viz határvonalán — mindkét oldalon — egy határréteg létezik, amelyben a sebességgradiens igen nagy. Nyilvánvaló, mivel a vízhez képest a levegő igen ritka, hogy a gradiens döntő része a levegőre esik, és a levegő egy vékony rétege a vízzel együtt mozogni kénytelen. Ha erős ellenszél van, a határréteg nem tud a levegőben kialakulni, és a vízben alakul ki, ennek következtében a sebességeloszlási ábra eltorzul, sőt, ha kicsi a vízsebesség, esetleg a felszínen szinte vékony ellenáramlás jön létre. A szél hatása azonban a teljes szelvény sebességeloszlására jelentéktelen. A valóságos csatornákban ezért a sebességmaximum helye a mélység 0,05... 0,25- szeresében alakul ki, és a partokhoz közeledve általában a maximum helye mélyebbre csúszik, míg középen egészen a felszínhez. Néhány jellegzetes sebességeloszlást a XIII-l4a ábrán be is mutatunk. A XIII-14b és c ábrán a függély középsebességek eloszlását egy öntözőcsatornában és a Tiszában ábrázoltuk. A szelvények alatt 619
