Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
célja vagy a nyomáseloszlás, vagy a szerkezetre ható erőhatások meghatározása. Utóbbiak főleg mozgatható gátaknál érdekesek, ahol a gátszerkezet mozgatása során változó erőhatások léphetnek fel a fel- és alvízállás és a kialakuló mozgásállapot függvényeként. Mindkét kísérleti eredményre mutatunk be példákat. A 77-/5. ábrán egy függőleges gátfalra épített lekerekített bukókoronára ható nyomás alakulását tüntettük fel Koch mérései alapján, az alvíz növekedése függvényében. Jól látható, hogy alacsony alvíznél az alvíz felőli oldalon jelentős a szívás. Létezik olyan állapot, midőn az alvíz emelkedése következtében már csak a korona tetején van szívás, majd ez is eltűnik és a gátkoronát csak nyomás terheli. 77-75. ábra. Hidrodinamikus nyomáseloszlás Koch—Carstanjen kísérletei szerint gátkoronán A műtárgyak néhány jellegzetes pontjában egészen különleges a hidrodinamikus nyomás. A hidraulikailag kedvező, íves bukógátak koronáján a tervezési — mértékadó — átbukási magassághoz viszonyított átbukási magasság függvényében változik a nyomás. Az US. Waterways Experiment Station mérési eredményeit a 11-16. ábra szemlélteti. Az a ábrán a pillér nélküli állapotban (nincs oldalkontrakció), a b ábrán a pilléres bukókorona egy mezőjének közepén észlelt nyomáseloszlást tüntettük fel. Mozgó gát felső részén az átbukási magasság függvényében változó nyomást Gyürke O. kísérletei alapján a 77-77. ábrán ábrázoltuk. Jól látható, hogy a sarokban jelentős szívás léphet fel. A fenékkiürítő vízkivételi műtárgy elliptikusán lekerekített beömlési nyílásának tetején észlelhető nyomáseloszlást a helyszíni mérés alapján szemlélteti a 11-18. ábra, a Waterways Experiment Station mérései alapján. A belépéskor előálló jelentős veszteségre, illetve mozgási energiává alakulásra mutat rá a piezometrikus nyomásAh változás, amely átlagosan ~ = \0 értékű hidraulikus nyomásvonalesést hoz létre. Különösképpen nagy nyomásokra lehet számítani ott, ahol a nagy sebességű vízsugár irányát változtatja. Példaként egy betongát sugárvetőjében kialakuló nyomás- eloszlást a 11-19. ábrán mutatjuk be. Az ábrán elméleti nyomáseloszlást is fel56
