Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
II. A víznyomás
súlya független attól, hogy az Ffelület felett esetleg valójában kisebb súlyú, de nyomás alatt álló folyadék helyezkedik el. Természetesen a P eredő víznyomás P=}/P* + P* + P* (2/20) képlettel számítható. 11-3. ábra. Víznyomás görbe felület esetén Olyan egyszerű görbe felületek esetében, amelyek alkotói vízszintes irányban párhuzamos egyenesek, a felületre ható nyomóerőnek az egyenesekre merőleges síkokban két összetevője van. Ezeknél az említett számítási módszeren kívül egyszerű szerkesztés is alkalmazható. A vízszintes összetevőt egyszerűen úgy kapjuk, hogy meghatározzuk a h magasságú, függőleges síkra ható H vízszintes nyomóerőt. A függőleges összetevő meghatározására a görbe felület és a víztükör közötti folyadék köbtartalmát a folyadék fajsúlyával szorozzuk. A vízszintes és függőleges összetevő erőkből megszerkeszthető az eredő erő. Nem számítható azonban eredő erő a görbe felületre rajzolt eredő nyomásábra területéből, amelynek minden nyomásértéke csak egy-egy felületelemhez rendelhető. Ha a görbe felületet mindkét oldalról víznyomás terheli, akkor mind az összetevők, mind az eredő számításakor az egymásra halmozás elvét kell alkalmazni. A gyakorlatban előforduló nyomásábrák egy részét vázlatszerűen sík felületek esetén a 11-4. ábrán, görbe felületek esetén a II-5. ábrán tüntettük fel. Az ábrákon sík felületek esetén megadjuk az eredő nyomásábrákat is. A függőleges falú gátszerkezet 1 folyóméter hosszára ható hidrosztatikus nyomást különböző gátmagasságok és átbukási magasságok esetére a II-1. táblázatban
