Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
VIII. Vízmozgás nyomás alatti vezetékben
szerepet játszik. (Ev dimenziója ebben az esetben m4/s, mivel nem változtattuk y = 1 -gyei való szorzással a vízhozamot, Q-1 súllyá.) es a = rt22g’ illetve a mellékágakra vonatkozó veszteségtényezőkkel: vagyis az előzőkkel összevetve a következő egyenlőségnek kell fennállnia: CjCii + C,:,, = CfCu + ^U, C31-QC31+QC32 = (1-C2)3c13+-^C23. Ha például C1 = C2=;0,5 és b — \, C31 = Í32) íl3=Í23> C3I ~ 2 X 0,53f13, C3I — 0i25^13. A gondolatmenet más beömlési irányok esetére is érvényes. A nyomásveszteség-tényezőkre (megkülönböztetésül az energiaveszteség-tényezőktől) vonatkozó általános vizsgálathoz a továbbiakban (az előzőektől eltérően!) a következő jelöléseket vezettük be: a főcső belépő részét b, az elágazás felőlit e, a főcső folytatásában kilépőt k indexszel különböztetjük meg. A csőátmérők viszonyszámának négyzetét, a kereszt- metszetek viszonyszámára jellemző állandót <p-vel jelöltük. A b főcső iránya és a mellékág közötti szöget ő-nak nevezzük, míg a főcső d átmérőjéhez viszonyított r lekerekítési sugár r- = q jelet kapott. Az eredmények összehasonlíthatósága és általánosíthatósága érdekében az egyes mennyiségeket — szokás szerint — méret nélküli viszonyszámokként fejezzük ki. Az e jelű elágazás vízhozamát a két másik szakasz közül a nagyobbéhoz, a belépő ágéhoz viszonyítjuk, és r/-val jelöljük. A két-két ág közti viszonyított energiakülönbséget, a veszteségtényezőt £-val jelöljük és a b ág sebességmagasságához viszonyítjuk. A veszteségtényező indexéül — kötőjellel kapcsolva — azt a két irányjelet választjuk, amely között a veszteséget kifejezi, pl. , .. He-Hb te —b 2 lb 2 g 420
