Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

V. A mederszelvény változásai

Az ún. állandó arányban osztó müveket úgy tervezik, hogy a csatornában rohanó mozgás alakuljon ki. így az al- víz* befolyása kiküszöbölhető. Az így tervezett osztóműben a vízhozamok megoszlása nagyjából a torokszélességek arányának felel meg. Az egyes ágakban mozgó vízhozamot a

Q\ = mm?/2

összefüggés alapján határozzák meg. Ilyen osztóművekre vonatkozó vízhozamtényezőket a típus függvényében Crump, Citrini és Martino adja meg. 3

V-10. ábra. Vízszínek számítása

V-l Lábra, a) A relatív vízmélység a vízhozam-eloszlás függvényében; b) A k3 tényező meghatározása

(Az ábrákon helyesen szerepel)

3. Szűkületek és bővületek

Az öntözést, belvízlevezetést vagy vízerőhasznosítást szolgáló csatornák kereszt- szelvénye a vízhozam vagy a fenékesés megváltozása miatt gyakran változik. A szelvény változása (szűkítés vagy bővítés) ellenállást jelent és esésveszteséget okoz, amelynek mértéke az átmenet kialakításától függ. Hazai kis esésű csatornákban — ahol minden felesleges esésveszteséget kerülni kell — a szelvényváltozások okozta esésveszteség csökkentése fontos feladat. Szivattyús vízemelésnél, illetve vízerőműveknél minden centiméter esésveszteség gazdaságilag hátrányos.

A keresztszelvény változásának hatását vizsgálva különválasztva nézhető a szűkítés és a bővítés hatása, illetve a mederszűkítés egészében is vizsgálható. Az előbbi eset az egyszerű keresztszelvény-változtatás hatására, az utóbbi a mérőszűkületként vagy más okból beépített mederszűkítés hatására létrejövő vízszínváltozást, illetve a vízhozam és a vízszínek közötti összefüggést hivatott bemutatni.

A szelvényszűkületnél — áramlás esetén — a szélesebb szelvényben nagy mélységgel, de kis sebességgel érkezik víz, a szűkebb szelvényben kisebb mélységgel, de

244