Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

V. A mederszelvény változásai

V-4. ábra. A keresztirányú sebességösszetevő függélyen belüli eloszlása

V-5. ábra. Makkavejev sebességeloszlási görbéje

E közelítéstől eltérő eredményre jutott az egyes áramvonalakra felírt egyenlet integrálása (és így a diszperziós tényezők burkolt figyelembevétele) révén Grashof:

h = 2,3 ^ log (5/10)

S

Woodward feltételezve, hogy a sebesség a part mellett zérus és a legnagyobb — i>max értékű — középen,

h —

vLx

'20

Rk

_ £ _K 1

4rk

2

g

T

b

AU . o |

b3

l *

1 In

2 Rk + b 2Rv — b

összefüggésre jutott, ahol Rk a kanyarulat görbületi sugara. Elméletileg helyesebb az eredmény a

h

2 gRlRl

(Rí-Rí)

(5/11)

(5/12)

képlettel, ahol Z a szabad örvény cirkulációs állandója a Z = vr képletben.

A kanyarulatokban létrejövő csavarvonalas (spirál) áramlás a másodlagos áramlások legjelentősebbje és a keresztszelvény síkjában létrejövő keresztirányú sebességvektorral jellemezhető. A csavarvonalas áramlás létrejön egyenes szakaszon is, de különösen erős kanyarulatban. Shukry vezette be a spirál áramlás erősségének fogalmát, mint a keresztirányú mozgási energiának a teljes mozgási energiához viszonyított értékét, azaz

í = 100%. (5/13)

238