Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

V. A mederszelvény változásai

ahol 4 a vízszín hosszirányú esése. Elhanyagolva a

dvt , dvT vr es vz tagokat,

hengerkoordináta-rendszerben felírva az energia alapegyenletét, a kanyarulati vízmozgásra a

d (A

dz U

(5/3)

differenciálegyenlet jellemző, ahol A turbulens diffúziós tényező (a dinamikus viszkozitás turbulens megfelelője), a

yIxz = -A^ (5/4)

összefüggésben.

Rozovszky a függőleges sebességösszetevő meghatározására a következő képletet ajánlja:

1 . z

v« = t>o + y p*Íny,

(5/5)

ahol Vq a felszíni sebesség; a sebesség függőleges komponensének középértéke, az ún. dinamikus súrlódási (csúsztató) sebesség, x pedig a logaritmikus képlet állandója (sima medrekre közelítően x = 0,435).

A keresztirányú esésre Makkavejev professzor az

t’2 í 4m2 lóm3

2g ( + Í5Ct_945C3(5/6)

képletet ajánlja, ahol Bazin szerint m ~24.

További egyszerűsítések után Rozovszky a keresztirányú sebességkomponensre

h 1

v, = v-----2

r xr

Fi

\g F

xCF*

(5/7)

összefüggésre jutott. Az /j

z

h

függvényeket az V-2. ábra adja meg, C a

Chézy-féle sebességtényező.

Végeredményben megállapítható, hogy a keresztirányú sebesség a v közép- sebesség, a h vízmélység és az adott pontbeli r görbületi sugár függvénye:

ahol B a meder sajátságaitól függő állandó.

A Rozovszky képletével kapott eredményeket hasonlíthatjuk össze a mért kereszt- irányú sebességkomponensekkel az V-3. ábrán. A modellen a belső ív sugara 0,4 m, a külső ív sugara 1,2 m volt. Látható, hogy a falak közelében a mért értéktől a számított jelentősen eltér, de másutt igen jól egyezik. Egy függélyben mutatja be a keresztirányú sebességösszetevőt az V-4. ábra. A telt karikák a sima (C ~ 60), az üresek az érdes (C~33) mederbeli mérési adatokat jelképezik. A képlet adta eredményt

236