Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

IV. A vízugrás

— az energiatörés legkedvezőbb hatásfokát,

'1 =

értéket ábrázoltuk, ahol a b index a beduzzasztott, az sz a szabad állapotra utal. Érdemes megjegyezni, hogy a nyomott vízsugár relatív energiavesztesége a

AE

Ei

1-1,86

képlet szerint mindig alatta marad a beduzzasztott vízugrásénak (a képletben B„ a kétdimenziós sugár szélessége és x a vizsgált szakasz hossza).

A visszaduzzasztott vízugrásban alul előre mozgó vízsugár sebességeloszlása egyáltalán nem egyenletes. A sebesség a visszafelé forgó fedőhenger szélén közelítően zérus, ugyanakkor lefelé erősen nő.

1V-33. ábra. A fenék menti sebességek alakulása beduzzasztott vízugrásnál

Nyilvánvaló, hogy legveszélyesebb a fenék közelében észlelt sebesség. Ennek a vízugrást követő szelvény középsebességéhez viszonyított értékét a IV-33. ábrán adjuk meg az alvízi mélységhez viszonyított távolság és a beduzzasztás függvényében. A fenéksebesség csökken, ha a beduzzasztás nő.

223