Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

IV. A vízugrás

A vízugrás összetartozó értékei megváltoznak, ha a vízugrás fenékküszöbnél vagy fenéklépcsönél következik be. Ennek különösen fenékküszöb esetén van jelentősége, hiszen a vízláda végeredményben a fenékküszöbös medence.

Az összetartozó mélységek viszonyszáma függ a Froude-számtól és a küszöb relatív nagyságától. M. Schmidt alapján közöljük a JV-23. ábrát, amelyen az erre

IV-20. ábra. A relatív energiaveszteség négyszög-, háromszög-, trapéz-, parabolaés körszelvényben

vonatkozó adatokat méret nélküli mennyiségekként állította össze. Az ábrán a vízugrás hosszának becslésére is találunk adatot.

Az akadálynál kialakuló vízugrás jellemzői között az általános összefüggés a következő:

— = íIft,4,^

tn1 { m2

ahol Az az akadály (küszöb stb.) magassága és m2 a vízugrás fenék feletti legnagyobb mélysége.

Éles szélű és széles küszöbű bukóknál bekövetkező vízugrás jellemzőit Forster és Skinde határozta meg. A IV-24a ábrán a belépési szelvény Froude-száma függvényében háromféle — esetében tüntettük fel az összefüggést a jellemző méretek

213