Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

IV. A vízugrás

akkor a vízszintes n), és m1 a felvízi középmélység. Az említett jelölésekkel az általános összefüggés

Az elméleti megoldást a

IV-18. ábrán tüntettük fel. Látható, hogy a legtöbb görbe a négyszög- és a háromszögszelvény által jelképezett határértékek közé esik. Körszelvényben, ahol m2<Z), az értékek egy szűk sávra szorítkoznak. Abban az esetben, ha w2>£>, a görbék szétválnak attól a ponttól, ahol a cső megtelik. Ahogy a trapézszelvény szűkül és oldalai meredekebbek lesznek, úgy közeledik a görbe a négyszögszelvényt jellemző görbéhez és ha 25, közelítően Fr = 9-ig terjedő Froude- szám tartományban gyakorlatilag hasonló a négyszög- szelvényhez.

Kindsvater körszelvényre, Hsing, Sandover, Holmes és Press trapézszelvényre vonatkozó mérési adatait a IV-19. ábrán tüntettük fel. Az adatok fc3 = 3-nál nagyobb értékekre vonatkoznak, a négyszögszelvényű és trapézszelvényű mederre k = 4 és 16 esetében megadott elméleti görbékkel együtt. A körszelvényre vonatkozó kis eltérést valószínűleg az okozza, hogy a vízugrás turbulenciája következtében nagyobb a súrlódás.

A AE energiaveszteség a következő általános érvényű képletből számitható:

IV-18. ábra. Összetartozó mélységek négyszög-, háromszög-, kör- és trapézszelvényben

rA

IV-19. ábra. Kísérleti adatok az összetartozó mélység számításokra trapéz- és körszelvényben

14'

211