Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
A felszíngörbe meghatározásakor Q és h2 értékből indulunk ki, és keressük a AL távolságban levő hx-tt. A meder méretei természetesen adottak. Először meg kell állapítani h0 értékét (az előzőekben tárgyaltak szerint), ezután x értékét a meder méretei függvényében. Ezután a - függvényébe adott ~ távolságban leolvasható K a . . Hasonló az eljárás, ha hx és /í2 ismert és AL értékét keressük. «0 5.5. Pavlovszkij eljárása Pavlovszkij olyan eljárást dolgozott ki a felszíngörbék számítására, ahol fokozatos közelítésre nincs szükség. Az eljárás alapfeltétele az, hogy kis esésű vízfolyáson a sebességmagasság-változás jelentéktelen, és így elhanyagolható, vagyis Az — Q3 cznR, i, azaz / Az Q2 — ---- = (I) K 2 ' A <J> = ^2 értéket ellenállás modulusnak nevezik. K — CF ]/ R fajlagos vízszállítóképesség (hidraulikai modulus) a szelvény sajátosságainak függvénye, és így a szelvény vízállásától függ, vagyis <*> = f (zk), 1 , Zk = 2 (Zl + Z2h zlz = z9 — z,, z Zl+ 2 ’ azaz 0 = f zlz 2 A 0 függvényt Taylor-sorba fejtve és az elhanyagolható tagokat elhagyva zlz. 0 = f(zx) Ezt az összefüggést visszahelyettesítve zlz = f'(Zx). 2f(zx) zlz Q2-r(zd megoldást kapjuk. A képletben szereplő f(zx)-et célszerű az előre megszerkesztett zlz g2 = 0 = f(z) összefüggésből meghatározni (111-44. ábra). Az f'(zj) differenciálhányados értéket f'(z1) = í (Z1 + S) - f (zi ó) 2Ö 146
