Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
Masztickij módszerének elvét a 111-41. ábra, a számítás menetét a 111-16. táblázat mutatja. Duzzasztási görbe számítás Masztickij módszerével 111-16. táblázat X csatorna, 10 + 000 szelvénytől a 13+000 szelvényig 3000 m A csatorna fenékesése I = 0,0001 A vízfelszín magassága 10 + 000 szelvényben: H0 = 91,00 m A. Mértékadó vízhozam Qm = 3,00 m3/s Számítási alaptávolság Ax = 500 m f. X 102m hx-i-I Ax cm hx cm Q m3/s (%r Ahx cm Hx m A. f. Jegyzet 0 165,00 3,65 0,675 3,38 91,0000 hx = láx + Ahx 5 160,00 163,38 3,57 0,705 3,52 ,0338 l Qm \2 10 158,38 161,90 3,50 0,735 3,68 ,0690 h* = / ~ Ax 15 156,90 160,58 3,44 0,760 3,80 ,1058 \ Q ) 20 155,58 159,38 3,39 0,783 3,92 ,1438 Hx = Hx.1 + Ahx 25 154,38 158,30 3,35 0,802 4,01 ,1830 30 — — — — — 91,2231 5.4. Bahmetev módszere A Bahmetev-féle egyenlet alapján szerkesztették Bat a professzor és társai a 111-42. és a 111-43. ábrát. Az ábra az összefüggésen alapul, ahol a IC 2 /a csatorna esése, AL a szakasz hossza, h0 a normális vízmélység permanens egyenletes vízmozgásnál, h1 és h2 a felső, illetve az alsó szelvénybeli mélység a dL szakasz elején és végén, C= R1'6 a sebességi tényező, a a sebességeloszlás diszperziós tényezője, és B |j2j a x hidraulikai tényező függvénye. Az egyenlet határozott x esetén és adott j értéknél nit-Lj í K-hA ho { K V A 111-42...43. ábrán megadott görbéken az ordináták különbségei Ah h2 — /?i 1AL h0 h0 hg értéket ad. A gyakorlati esetekben 0</<0,l és a legtöbb esetben értéke elhanyagolható. 143
