Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
amelyből véges differenciákra áttérve Dimenzió nélkülivé tételhez viszonyító számként függőlegesen a lt0 normál mélységet, vízszintesen az L0= 0 hosszat veszi fel, ami az a hossz, amelyen a fenék '0 normál mélységnyit esik. Bevezetve a normál szelvényhez tartozó Fru = vJ] 2gh„ Froude-szám értéket, egyenletünk Ax L0 V , h , ^0 j _ \lh \ 10/3 _ /; J (3/29) alakúra rendezhető. Ebből kisebb átalakítással már levezethető, hogy mindegyik felszíngörbe Ah h o A' függvénnyel jellemezhető, amelynek érvényessége dimenzióanalízissel is bizonyítható. A véges differenciákkal kifejezett egyenletet elektronikus számítógéppel oldották meg számszerűen és a III-40g...j ábra részletein bemutatott felszíngörbéket kapták. Mégpedig a gj ábrarészen a normális duzzasztási görbét (Ill-40a ábra, 1 a görbe vagy nemzetközi nevén M (görbét), ymax = 3y0 érték esetére, ah) ábrarészen a normális süllyedési görbét és rohanó állapot duzzasztási görbéjét (III-40a ábra 2) és 1 b görbéje, nemzetközi nevén M, és M3 görbe), i) ábrarészen a normálisan rohanó mozgáshoz (tehát meredek esésű csatornákhoz) tartozó duzzasztási és süllyedési görbét (III-40c ábra la és 2 görbéje, nemzetközi nevén .Sj és S2görbe), a j) ábrarészen a normálisan rohanó mozgásnál kisebb mélységgel érkező víz duzzasztási görbéjét (III-40c ábra 1 b) görbéje, nemzetközi nevén S3 görbe) mutatjuk be. A görbék jellegzetesen mutatják a Froude-szám hatását. A h0 normális mélységet, mint viszonyítási alapot a kis mellékábrák magyarázzák. A külföldi kézikönyvekben szép számmal találhatók részletes leírások mind a tizenkét esetre vonatkozóan, e könyv terjedelme azonban nem engedi meg, hogy a ritkán előforduló eseteket mélyebben boncoljuk. Az olvasó maga is megállapíthatta, hogy hazánkban különös jelentősége az a) esetbeli la) (Mf) görbének van. Ezenkívül elsősorban találkozhat az a) esetbeli 2) (M,) és 1 b) (M3) görbével, az összes többi — mivel vízfolyásokban szinte kizárólag áramlás van — igen ritka. Éppen ezért a továbbiakban részletesen az áramló vízfolyások duzzasztási görbéjével foglalkozunk, a süllyedési görbére csak közelítő megoldást adunk. Vizsgáljuk meg, hogy prizmatikus mederben —■ mint amilyen a legtöbb mesterséges csatornaszelvény — milyen feltételekkel helyettesíthető a permanens, fokozatosan változó vízmozgás permanens, egyenletes vízmozgással. 139
