Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)
III. A vízmozgás szabad felszínű mederben
szög), illetve a III-24. ábrán és a ///-7. táblázatban láthatók. A III-7. táblázatban a vízhozam értékének számítására szolgáló képleteket is megadtuk (kör-, félkör-, boltozott- és patkó-szelvény). A körszelvényben nem telt szelvény esetén a nedvesített szelvény és a hidraulikus sugár a — relatív vízmélység függvényében a következők szerint számítható: Egyenlettel jellemezhető, görbe vonallal határolt keresztmetszet esetében, amelyet y = f(x) függvény ír le, a hidraulikus sugár T J f(.v) d.v r = ; f /l +/2 d.v Ü ahol x a függőleges, y a vízszintes tengely és T a legnagyobb vízmélység. Összetett szelvényeknél h D Kf az F=KfD2 képlethez Kr az R = KrD képlethez 0,0 0,000 0,000 0,1 0,041 0,063 0.2 0,112 0,121 0,3 0,198 0,171 0,4 0,293 0,214 0,5 0,393 0,250 0,6 0,492 0,278 0.7 0,587 0,296 0,8 0,674 0,304 0,9 0,745 0,298 2 ^t>i(hi + hi +1) 0 __________ ß y. ' S hj + i) ahol B a teljes szelvény víztükör-szélessége, Abt az egyes szelvényrészek vízszintes szélessége, /?,- a szelvényrész egyik, hi + í a másik végén mért vízmélység. Hidraulikailag az a szelvény kedvező, amelynél az adott nagyságú nedvesített felülethez a legkisebb — ellenállást okozó — nedvesített kerület tartozik. Zárt görbével határolt felület esetén ez körnél áll elő. Belátható, hogy nyílt felszín esetén a nedvesített felület optimális alakja félkör és a hidraulikus sugár az átmérő negyede, azaz a legnagyobb mélység fele. Nyílt mederben leggyakoribb a trapézszelvény, amelynél a hidraulikailag legkedvezőbb szelvényben a hidraulikus sugár szintén a vízmélység fele. Az ilyen trapézszelvény méretjellemzőit a rézsűhajlás függvényében a III-25. ábrán mutatjuk be, az 2 (J 1 + cotg2 a — cotg a), nr = 2j\ + cotg2 a — cotg a, P _________ p = 2 (2 \1 + cotg2 a — cotg a) = 2 , m nr összefüggés alapján. Ezeket az összefüggéseket a 111-24. ábra. Boltozott- és patkószelvény hidraulikai szempontból fontos méretei 109