Starosolszky Ödön: Vízépítési hidraulika (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970)

III. A vízmozgás szabad felszínű mederben

A két munka egyenlőségéből következik yFáh = av2P ál', vagy y-re rendezve

2 y F áh a P ál' '

A áh/ál' — sin a érték a kis esés miatt (a < 4°) helyettesíthető A// = tga = 7 vízszinesés értékkel és ezután

„2

a P r

Du Buat vezette be az F/p érték helyett új fogalomként az R hidraulikai sugarat, amellyel

most már — = / helyettesítéssel

111-11. ábra. A Chézy-képlet levezetése

V

(3/18)

y

— értéket Chézy-ről C jellel sebességi tényezőnek nevezték el, és ezután hosszú

időn át a vízépítő mérnökök alapvető képlete a nyílt vízfolyások középsebességének számítására (néha érvényességi körén kívül is) a

v = C ]/Rí

összefüggés lett.

(3/17)

4.2. A sebességi tényező

A Chézy-féle képlet alapvető tagja a C sebességi tényező, amelyre nézve számosán adtak különböző összefüggéseket, és határoztak meg kísérleti tényezőket. Elég, ha nyílt csatornák esetében Bazin, Strickler—Manning, Kutter—Ganguillet, Scobey, Zegzsda, Agroszkin, Pavlovszkij, Colebrook—White képleteit soroljuk fel. Mások új utakon járva, új képletet igyekeztek meghatározni a középsebesség számítására (amely egyes esetekben visszavezetett a Chézy-képlethez). A valóság az, hogy a vízépítő mérnöki gyakorlat a Chézy-képletet úgy magába fogadta, hogy a legkorszerűbb, nem permanens vízmozgásra vonatkozó gyakorlati számítások is a súrlódási veszteséget segítségével számítják.

A sebességi képletek és a különböző sebességi-érdességi tényezők boncolását a hazai szakirodalomban Lászlóffy W. és Szesztay K. tökéletesen megoldotta. A teljesség kedvéért néhány képletet — talán inkább történeti értékként — mégis felsorolunk:

Bazin szerint C = ^’ (3/19)

95