Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
A kiülepítés az a folyamat, amikor a nyugvó, vagy kis sebességgel folyó zagyból a szilárd anyag kiválik és a fenékre süllyed. Ha ismerjük a zagyképző szilárd anyag szemcséinek ülepedési sebességét, a szükséges ülepedőtér hosszát az 4.152. A kiülepít és képletből számíthatjuk, ahol Lmin az ülepítőtér minimális hossza, in, vz a zagy folyási sebessége az ülepítőtéren, m/s; vü a zagyképző anyag szemcséinek ülepedési sebessége, m/s; m a zagyfolyam mélysége, m. Szuszpenzióban levő szilárd anyag a nehézségi erő hatására meghatározott sebességgel lefelé mozog. Amikor a zagy ürítés után az ülepítőtéren kis sebességgel áramlik, a szemcséknek ez a lefelé mozgása, az ülepedés megkezdődik. Ha a szilárd anyag szemcséi ülepedés közben előbb érnek le a fenékre, mint a zagy az ülepítőlér lefolyónyílásához, akkor a zagy letisztul. Gyakorlatban a kotrási anyag azonban nem homogén, az egyes frakciók ülepedési sebessége eltérő, az ülepítőtér területének korlátozottsága általában nem engedi meg, hogy méreteit a legkisebb ülepedési sebességű frakció alapján állapítsuk meg. tehát mindig számolni kell azzal, hogy a „letisztult” víz tartalmaz a kotrási anyag talajmechanikai jellemzőitől függő mennyiségű lebegtetett hordalékot. Hacsak a zagyot nem szabályozóművek mögé ürítjük, vagy természetes mélyedések (mocsaras terület, holtmeder stb.) feltöltésére használjuk fel, az ülepítőteret úgy szokás kialakítani, hogy azt szorítógátak veszik körül. Töltéserősítésnél ezeket a gátakat a töltésről lenyesett humuszból vagy a töltés vonala mellett a talajból kiemelt anyagból készítik, az ürítendő zagy mennyiségétől függő szelvénnyel. A szorítógátak rendszerint kazettarendszert alkotnak. A kazettákat elválasztó földgátba olyan egyszerű berendezést építenek be, amelynek segítségével a zagy- szintet a kívánt magasságban tarthatjuk. Ez lehet olyan bukó, amelynek bukóéle deszka behelyezésével vagy kiemelésével változtatható magasságú, vagy a földgátba beépített, fadugóval elzárható 2—3 db vízszintes fekvésű eternitcső (vagy fémcső). A fadugó eltávolításával a zagyszint az annak megfelelő magasságra áll be. Ha olyan anyagot ürítünk, amelyre kirakás után tológéppel azonnal rá lehet menni (pl. kavics vagy homokos kavics), akkor a zagy folyását ezzel is irányítani lehet abból a célból, hogy az anyag szemcsenagyság szerinti elhelyezkedését irányítsuk. Erre szükség lehet pl. azért, mert a nagyobb szemcsék mindjárt az ürítés helyén kiülepednek, tehát minden ürítési kúpnál kavicszsákok keletkezhetnek. Kötött anyag ülepedését ily módon irányítani lehetetlen, mert az ürített anyagra rámenni hosszú ideig nem lehet. Ilyenkor az anyag elhelyezkedésébe csak a kazetták megfelelő kialakításával lehet beleavatkozni (szélesebb ürítőtér, több kazetta egymásutáni kapcsolása, vagy esetleg terelőgátrendszer). 4.153. A letisztult víz elvezetése Gondoskodni kell az ülepítőtérről elfolyó letisztult víz elvezetéséről. Ha a kotró az anyagot nagyobb vízfelület (folyó vagy tó) fenekéről termeli, legcélszerűbb a vizet oda visszavezetni. Ha ez nehezen oldható meg, de van alkalmas belvízcsa94
