Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
A hidromechanizáció jellegzetessége tehát az, hogy a földanyagot a víz energiájával mozgatjuk. Ez lehet a víznek természetes, helyzeti energiája, amikor a víz gravitációsan áramlik, vagy olyan energia, amelyet gépi erővel adtunk át. Az első megoldás csak kivételes esetekben alkalmazható (nagy magasságkülönbség, aránylag kis távolság), míg a második esetben elméletileg tetszőleges távolságra és a gravitáció ellenében is szállíthatunk. A gazdaságos hidromechanizáció előfeltételei: elegendő víz, 1—2 km-nél kisebb szállítási távolság, könnyen fejthető földanyag, ill. beépítésre alkalmas földanyag. Nagyon fontos elegendő víz jelenléte, hiszen hidromechanizáció esetében a szállítóközeg a víz. Ha nincs elég víz, ez éppen olyan baj, mintha száraz földmunkához nincs elegendő szállítóeszköz. A víz rövidrezárása, a víz cirkuláltatása sokszor komoly akadályokba ütközik. Egyik legmértékadóbb tényezője a hidromechanizációnak a szállítási távolság, sok esetben az emelési magasság is. Különösen fennáll ez gravitációs szállításnál, amely nagy tömegek szállítására egyébként is kevéssé alkalmas. Csővezetéken, nyomás alatti szállításnál vannak példák 5—6 km-es vagy még nagyobb szállítási távolságokra is. Az esetek túlnyomó többségében — hazai feladataink tekintetében — általában 1,5—2 km tekinthető olyan felső határnak, ameddig a hidromechanizáció még gazdaságos lehet. Ezt azonban mindig gazdaságossági számítással kell eldönteni. Fejtés szempontjából legjobban megfelelnek a szemcsés anyagok (homokos kavics, homok, homokliszt), a kötött anyagok közül az iszap, mert kohéziójuk nincs, vagy nagyon kicsiny, tehát az anyagot könnyen meg lehet bontani és a termelőgép jó teljesítménnyel dolgozhat. Kevésbé megfelelőek az agyag, a márga és a szilárd kőzetek. Beépítésre ugyancsak a szemcsés anyagok a legmegfelelőbbek, mert gyorsan ülepednek, vizüket hamar leadják, tehát a földépítmény gyorsan és könnyen hozható végleges alakjára. A termelés szempontjából kedvező iszap egyike a legnehezebben beépíthető anyagoknak, mert vizét nagyon nehezen és soká adja le és a legtöbb földmű építésére alkalmatlan. 4.12. Az anyagtermelés és a zagy előállítása Víz segítségével a földanyagot úgy szállítjuk, hogy a vízből és földből keveréket (zagyot) állítunk elő és ezt a keveréket kényszerítjük áramlásra a termelés és beépítés helye között. A berendezés teljesítménye annál nagyobb, minél több szilárd anyag van a zagyban, azaz minél töményebb a zagy. A zagy töménységét (VI. 4-1. ábra) jellemezhetjük a keverési aránnyal, amely a szilárd anyag és a víz mennyiségének arányát adja meg, vagy töménységi százalékkal, amely ezt az arányt %-ban fejezi ki. Hidromechanizációnál általában a súlyszázalékot használjuk. 78
