Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
A csatorna töltésének víz felőli oldalát feltétlenül úgy kívánatos készíteni, hogy az 40—60 cm-rel erősebb legyen a tervezettnél. Ezt a többletet a rézsűképzéskor kell lenyesni. Ezt, bár némi többletköltséggel jár, azért érdemes megcsinálni, mert a töltések szélein (rézsűknél) soha nem érhető el olyan tömörség, mint a töltés belsejében. Ha ezt a lazább részt utólag lenyessük, akkor jó tömörségű rézsűt lehet előállítani és így erősen javítható a rézsűfelület vízzárósága. A teljes építési idő alatt folyamatosan ellenőrizni kell a talajminőséget, a víztartalmat, a kikotort meder állékonyságát, az elkészült földművek méreteit és a töltésbe bedolgozott anyag tömörségét. Csak folyamatos ellenőrzéssel biztosítható a megfelelő minőségű munka, a korrekt elszámolás, csak így előzhetők meg az indokolatlan többletmunkák és csak így valósítható meg az elkészült munkarészek biztonságos állagmegóvása. 3.5. BEFEJEZŐ MUNKÁK Az elkészült csatornák rézsűi vagy burkolattal, vagy pedig növénytelepítéssel védhetők meg az időjárás és a vízjárás káros hatásaitól. (A szilárd burkolatokat a X. fejezetben tárgyaljuk.) Növénytelepítésre szóba kerülhet a füvesítés és a nádtelepítés. Növénytelepítés előtt a rézsűt 10—20 cm vastag termőfölddel kell borítani. Előzetesen a rézsűt barázdálni, illetve lépcsőzni (l:5-nél meredekebb rézsűknél) kell. Az így elhelyezett termőföldben kell a magágyat elkészíteni és ebbe lehet elvetni a fűmagot, elhelyezni a gyep- és nádtéglát, vagy a náddugványokat. A felhasznált vetőmagnak egyéb előírás hiányában a kereskedelmi I. o. minőségnek kell megfelelnie. A vegetatív szaporítóanyagot a terv előírása szerint kell felhasználni. Csatornarézsűk füvesítésére bevált módszer — a hagyományos füvesítésen kívül —- a mesterségesen előállított gyepszőnyegcsíkok rácsos elrendezésű felterítése a nyers rézsűfelületre. A tapasztalatok szerint egy-két éven belül a rácsközökben is elszaporodik a fű. Az eljárás hátránya, hogy technológiája az egyszerű fűmagvetésnél bonyolultabb. A növényvédelemre vonatkozó részletes előírásokat az ÉKSz I. k. 4. mn és az V. k. 8 mn előírásai tartalmazzák. 3.6. FENNTARTÁSI MUNKÁK A fenntartási munkák jelentőségét és szükségességét a XIII. fejezetben tárgyaljuk részletesen. Kivitelezői oldalról a feladat indokoltságát és lényegét a puszta szemrevételezés is egyértelművé teszi. A V 1.3-8. ábrán egy vegyes használatú csatornaszakasz látható, egy hosszabb üzemelési ciklus után. Első ránézésre is nyilvánvaló, hogy az ilyen állapotú csatorna nem felelhet meg a rendeltetésének, mivel vízszállító képessége a feliszapolódás és az elburjánzott növényzet hatására erősen csökkent. A fenntartási munkák elvégzése után (V 1.3-9. ábra) a szelvény ismét alkalmas az előírt vízmennyiség szállítására. 73
