Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
es amelyből a szórás o\ = 113,62 —(10,3)2=7,53, <xt = /7,53 = 2,74. Ezen elgondolások alapján meghatározható továbbá a kicserélés valószínűsége a beszerzés, a pótlás és a karbantartás üteme [14]. A karbantartási munkák szükségének matematikai megközelítése komoly segítséget adhat nagy vízgazdálkodási rendszerek fenntartásának több évre előretekintő szervezéséhez, a beszerzendő és tartalék gépek, anyagok, berendezések meghatározásához, a munkaerő foglalkoztatásának racionális szervezéséhez, a TMK-tervek összeállításához és a karbantartási munkák optimális programozásához. A fenntartási munkák szervezésének és végrehajtásának fontos feltétele a létesítmények műszaki és a végzett munkák adminisztratív nyilvántartása, amely — figyelembe véve a vízépítési létesítmények általában hosszú élettartamát — elősegíti a fenntartás hatékonyságát, különösen akkor, ha a munkákat irányító személyek sűrűn cserélődnek. A fenntartási munkák általában igen összetett szervezet működése során valósulnak meg. Az egyes részfolyamatok összehangolásának fontos eszközei lehetnek a fenntartási folyamatábrák [13, 3], amelyek minden, a kérdéses fenntartási folyamatban érintett munkavégző feladatát tartalmazzák. A feladatok rendszeresen ismétlődők, vagy esetenként válhatnak szükségessé. Eközben — nyilvánvalóan — a munkavégzőknek egymással is kapcsolatot kell tartaniuk. A kapcsolat létesítése lehet rendszeres, vagylagos vagy esetenkénti. A XIII. 1-15. ábrán példaként a gravitációs öntözőfürtök üzemidő alatt végzendő karbantartási munkáinak folyamatábráját mutatjuk be [15]. Itt a kapcsolat létesíthető telefonon vagy közlekedési eszköz (kerékpár, motorkerékpár) igénybevételével. A folyamatábrák elkészítésével egyértelműen meghatározható a munkavégzők feladata, azt könnyűszerrel tudatni lehet velük (az ábrák a szolgálati épületekben kifüggeszthetők) és egyszerűsödik az ellenőrzés, amely a fenntartás fontos követelménye. A fenntartási munkák szervezésekor alapvetően figyelembe kell venni az üzembe helyezést követő első évek fokozottabb fenntartási igényét. A tervezési és a kivitelezési munkából származó pontatlanságok, hiányosságok és az előre nem látható, rejtett hibák is általában az első években jelentkeznek. Az előre nem látható hiányosságok bármely időpontban bekövetkezhetnek, ezért célszerű készenléti szolgálatot szervezni a javítások gyors és eredményes elvégzésére, különösen a nagyobb vízgazdálkodási (vízellátó és öntöző) rendszerekben. Továbbá meg kell szervezni ilyen esetekre a szolgálat vagy az üzemeltetés dolgozói- nak gyors átcsoportosítási és helyszínre szállítási lehetőségét. Meg kell oldani a szükséges biztonsági és javító anyagok gyors hozzáférhetőségét. A biztonsági készleteket célszerű a fenntartási raktárakban külön tárolni. A jelentősebb károsodások észleléséhez jól használható, az üzemeltetés és a létesítmények ellenőrzése szempontjából is kívánatos a légi megfigyelés. A fenntartási munkák szervezése során minél nagyobb fokú gépesítésre kell törekedni. A nagyobb munkák általában könnyebben gépesíthetők, mint a kisebbek. Ez utóbbiakhoz is (például festés, mázolás, kisebb javítások) célszerű különböző villanymotoros kézi szerszámok előirányzása. A fenntartó személyzet számára különösen indokolt megfelelő járműpark biztosítása. Nagy gépek munkáját (pl. csa701
