Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
XII1.1-13. ábra. Rendkívüli árvízi terhelés hatására megrongálódott töltés Különbséget kell tenni a vízépítési létesítmények ideiglenes és a végleges helyre- állítása között. Számos mű esetén az üzemeltetés során bekövetkezett rongálódások megkívánják az azonnali beavatkozást úgy, hogy közben az üzemet fenn kell tartani. Arvédekezés során például, amely az ármentesítési művek rendkívüli üzemállapotának tekinthető, ideiglenesen kell helyreállítani a töltésszakadásokat, a töltéscsúszásokat. Ilyenkor nagy problémát jelent az elzáráshoz, a megtámasztáshoz szükséges nagy mennyiségű anyag, gép és munkaerő gyors helyszínre szállítása. Az ideiglenes helyreállítás során a legtöbb esetben a helyreállítási idő csökkentésére kell törekedni, megfelelő üzembiztonság mellett. A végleges helyreállításra általában nyugodtabb körülmények között kerülhet sor üzemen kívüli időszakban (pl. árvédelmi műveknél, öntözőrendszerekben) vagy üzemidő alatt, de a helyreállítandó létesítmény kikapcsolásával (vízellátási, csatornázási művek). A végleges helyreállítás alapvető feladata a rongálódást előidéző közvetlen ok feltárása és megszüntetése. Ezt követheti a mű helyreállitása. Ennek során gondoskodni kell arról, hogy a helyreállított mű vagy létesítményszakasz minél jobban illeszkedjék a környező szomszédos létesítményekhez. Például földművek helyreállított és eredeti szakasza lépcsősen kapcsolódjék egymáshoz, a két szakasz tömörsége minél jobban közelítsen egymáshoz. Jelentősebb létesítmények vfgy nagyobb munkát igénylő művek esetén a helyreállítást a létesítmények építésére és fenntartásara vonatkozó előírásokat figyelembe véve kell megtervezni és kivitelezni. Az erősen megrongálódott, gazdaságosan már helyre nem állítható, vagy valamely létesítményrendszer fejlesztése során szükségtelenné váló létesítmény, műtárgy G98
