Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
A csővezetékek karbantartása, fenntartása során különös figyelemmel kell lenni a biztonsági előírásokra. A szennyvízcsatornák karbantartása, javítása folyamán a mérgezés- és robbanásveszély elhárítására, illetőleg megelőzésére is gondolni kell. A csővezetékek fenntartását végző személyzetet a balesetelhárítási tudnivalókra alaposan ki kell oktatni. :t. A VÍZÉPÍTÉSI MÜTÄItGYAK FENNTARTÁSA A vonalas vízvezető létesítményekre telepített vízépítési műtárgyak általában a vízmozgás irányító, kormányzó berendezései. Míg a vonalas létesítmények általában nem mozgathatók, addig a műtárgyak mozgó részeket is tartalmaznak. Rendeltetésük szerint nagyon sokféle típusuk ismeretes. Anyaguk főleg beton vagy vasbeton, a mozgó részek anyaga lehet acél és fa, újabban alumínium és műanyag. Az alumínium alkalmazása azonban ma még távolról sem jellemző, inkább kísérleti jellegű. A műtárgyakban számos esetben vízgépészeti berendezéseket (szivattyúkat, turbinákat stb.-t) is elhelyeznek. Ezek, valamint az energiaellátásukat, szabályozásukat lehetővé tevő elektromos berendezések fenntartásával itt csak any- nyiban foglalkozunk, amennyiben azok a szorosan vett vízépítési műtárgyak fenntartásával kapcsolatosak. A vízépítési műtárgyak fenntartásánál is rendkívül fontos szerepe van az állandó ellenőrzésnek, amely feltárja a műtárgyak hibáit, hiányosságait. Az ellenőrzést általában legalább évente egyszer célszerű elvégezni. Ennek alapján határozhatók meg a szükséges fenntartási munkák. A műtárgyak, különösen a kis műtárgyak fenntartását alapvetően befolyásolja a műtárgyak anyaga, ezért anyaguk szerinti csoportosításban tárgyaljuk. 3.1. BETON- ÉS KŐSZERKEZETEK A betonszerkezetek alaki hibái lehetnek rejtettek vagy szemmel is láthatók. Az előbbiekre a próbakockák törési eredményeiből lehet következtetni, az utóbbiak a kizsaluzás vagy a próbaterhelés után derülnek ki. A zsugorodásból, duzzadásból, egyenlőtlen ülepedésből származó hajszálrepedéseket, fészkeket, csurgásokat, zsalu- zási deformációkat csak felülvizsgálat után szabad kijavítani. A leggyakrabban előforduló hibák és kijavításuk [13]: A hajszálrepedéseket kivésik (fecskefark alakú keresztmetszettel), majd kifújják, kimossák és csak azután szabad a betonhoz hasonló cementadagolású habarccsal betömni, majd az egész betonfelületet vagy a repedés közvetlen környékét durva fasimítóval, ronggyal, papírral eldörzsölni, eldolgozni. A nagy repedéseket meg kell vizsgálni: tovább nyílnak-e vagy sem. E vizsgálathoz gipszes habarccsal vékony üveglemezeket ragasztunk a betonra. A megállapodott nagyobb repedéseket vagy az előbbi módon, vagy cementhabarcs injektálással kell javítani. A nedves betonkeverék elégtelen mértékű bedolgozása vagy a hézagos zsaluzás miatt keletkezett fészkeket vagy újra betonozzák, fecskefark alakúra visszavágott nyílásokban, vagy lemosás és letisztítás után bevakolják attól függően, hogy milyen terjedelmű és mélységű a fészkesedés. 44 Vízépítés II. kötet 689
