Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
lassú áramlása esetén (pl. az éjszakai órákban) befagyással számolhatunk, amely egyfelől elzárja a víz útját, másfelől feszítő hatása folytán csőtörést idézhet elő. Az ilyen csőtörésről többnyire akkor szerzünk tudomást, amikor a melegebb idő hatására a jég felolvad és a normális áramlás megindul. A fagy okozta talajmozgások is okozhatnak csőtörést. Javítást követő munkaműveletek. Ivóvíz-csővezetékben végzett mindennemű javítás után elengedhetetlen a csőszakasz fertőtlenítése klórgázzal, nátrium-hipoklorit- tal vagy klórmésszel. A fertőtlenítőanyagokat a csővezetékbe juttatva a fertőtlenítőoldatot megfelelő keverés után 15 percen keresztül állni hagyjuk, majd kiöblítjük és a csövet mindaddig mosatjuk, amíg a kifolyó vízben a klór kellemetlen szaga már nem érezhető. Nyomáspróba. A javítás befejezése után a javított csőszakaszon nyomáspróbát kell tartani. Eredeti állapot helyreállítása. Sikeres nyomáspróba után a felbontott munkaárkot az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítjuk. A földet visszatöltjük és 15 cm-es rétegekben gondosan tömörítjük. A föld visszatöltése előtt meg kell győződni a cső megfelelő felfekvéséről. Különös gondot kell fordítani a cső alatti és oldalfal melletti földrétegek nagyon jó tömörítésére. Ügyeljünk arra is, hogy a csővezetékre közvetlenül kődarabok ne kerüljenek. A föld visszatöltése után a burkolatot ideiglenesen állítjuk helyre. Egy-két hét múlva, amikor a visszatöltött föld már kellő mértékben megülepedett, elkészítjük a végleges burkolatot. Olyan útszakaszokon, ahol az ideiglenes helyreállítás még erre az időtartamra sem engedhető meg, még gondosabb tömörítéssel kell végezni a földanyag bedolgozását úgy, hogy arra a végleges burkolat is rákerülhessen. 2.213. Esöztető öntözőberendezések felszín alatti csővezetékének karbantartása Az öntözőberendezések csővezetékének karbantartása lényegében azonos az előbb elmondottakkal. A javítási munkáknál általában elmarad a burkolat készítése. A csőrobbanások ilyen vezetéken könnyen észlelhetők, mivel ezeken a helyeken a víz magasra felszökik és krátert vág ki. A csőkötések szivárgásának észlelése azonban már nem olyan egyszerű. Ezért a nyomócsövek nyomvonalát az öntözési idényben többször be kell járni. Az átnedvesedés könnyen felismerhető, a talaj foltszerű elszíneződésétől (sötétebb folt). A szivárgás javítására az öntözési idény befejezése után kerülhet sor. A csővezetékek karbantartásának, az öntözés idényjellegéből eredő lényeges sajátossága, hogy a felszín alatti csőhálózatot az öntözési idény befejezése után maradéktalanul vízteleníteni kell. A hordozható eszközöket (gépi berendezések, csővezetékek, szerelvények stb.) az üzemeltetés befejezése után telepre kell beszállítani. Ott kell elvégezni a szükséges javításukat, ápolásukat és védett helyen való tárolásukról kell gondoskodni. A hibás (repedt, horpadt, törött stb.) csöveket a beszállítás alkalmával külön kell válogatni, és csak a kijavításuk után tehetők a többi közé. A hibamentes acélcsöveket gondosan megtisztítva, rozsdátlanítva, védőréteggel ellátva, máglyába rakva tároljuk. A csövek megtisztítására nagy gondot kell fordítani. A csöveket fedő rozsdaréteget drótkefével teljesen eltávolítjuk. A rozsdásodás további terjedésének megakadályozására a csövek teljes felületét vékony gázolaj vagy bitumen védőréteggel bevonjuk. Erre körülbelül 7 m hosszú vályú a legalkalmasabb (meglevő betonvályú vagy házilag is könnyen készíthető könnyű favályú). A vályúba be686
