Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai

Az említett hibakereső használatához a csőnyomvonal helyének pontos ismerete szükséges. Ez azonban — sajnálatosan — nem mindig állapítható meg. Ilyenkor a cső nyomvonalát is fel kell kutatnunk. Fémes anyagú csövek felkutatásához több külföldi és hazai műszer használható. E készülékek működési elve, hogy egy adóberendezés rádióhullámokat bocsát ki, amelyeknek hullámai a cső nyomvonala körül sűrűsödnek, visszaverődnek. A csőnyomvonal által okozott villamos hatásokat egy vevőkészülék érzékeli. A fejhallgatóban észlelt búgó hang erősödése — gyengülése vagy a hang magassága mutatja meg a cső helyét.

Csőtörésre következtethetünk a nyomásviszonyok hirtelen bekövetkező megváltozásából is. Különösen, ha a hiba főnyomócsövön következik be. Kisebb vízművekben a hirtelen nyomásesést a gépházban elhelyezett nyomásmérőn is észlelhetjük. Nagyobb vízművek esetében a gépházban csak valamelyik főnyomócső törése észlelhető ilyen módon.

A csőhálózat egyes pontjain ellenőrző nyomásméréseket kell végezni, és amikor valamely ponton indokolatlanul alacsony nyomást mérünk, csőtörésre következtethetünk. A hiba további pontosabb behatárolása az előzőekben említett módon hajtható végre.

Nagymértékű vízelfolyásra figyelmeztet a vízszállítás indokolatlan megnövekedése is. A nyomásviszonyok mellett a szállított vízmennyiséget is pontosan ismernie kell a vízművek üzemeltetőjének. A vízmennyiséget vízmennyiségmérőkkel regisztrálják. A normális üzemmenet alatt szállított vízmennyiségtől eltérő értékek esetén hálózati hibára lehet következtetni.

2.212. Csővezetékek javítása

A csővezetékeken előforduló hibákról az előzőek szerint tudomást szerezve és a hiba helyét körülhatárolva megállapítható, milyen felkészültséggel kell a javítást végzőnek a helyszínre vonulni.

Feltárás. A helyszíni munkálatok első lépéseként a sérült csőszakaszt a szakaszoló tolózárak lezárásával ki kell vonni a vízszolgáltatásból, lehetőleg úgy, hogy minél kevesebb fogyasztót érintsen. Ha szükséges, a fogyasztókat a ki nem kapcsolt csőszakasz valamelyik tűzcsapjára szerelt szükségkútból kell vízzel ellátni a javítás tartama alatt.

Ezzel egyidejűleg kerül sor a cső vagy egyéb berendezés feltárására. Ha szükséges, a kijelölt helyen az útburkolatot fel kell bontani. Az útburkolat anyagát külön idomba rakva tárolják, és a helyreállításnál ismét felhasználják. A munkagödröt megnyitva, a földet kiemeljük és a munkagödör mellett deponáljuk úgy, hogy a forgalmat a legkevésbé akadályozza. A munkaárok méretét úgy kell meghatározni, hogy abban a szerelési munka kényelmesen és biztonságosan elvégezhető legyen. A földmunka előrehaladásával a munkaárok falát szükség szerint dúcoljuk. A gödör kiemelése közben figyelni kell a talaj nedvesedését, mert annak átázásából már egészen pontosan következtethetünk a hiba helyére. A csőárokban összegyűlt vizet kézi vagy motoros szivattyúval eltávolítjuk. Kisebb mennyiségű víz kötélre kötött vödörrel emelhető ki. Fontos, hogy már a munka megindulásának kezdetén a forgalombiztonsági felszereléseket elhelyezzük, kitegyük a járműveket figyelmeztető táblákat, valamint a munkaárkot jól látható, feltűnően színezett korláttal kerítsük körül. A munkahely éjszakai kivilágításáról mindenkor gondoskodni kell.

A szabaddá tett csőszakaszon a javítási munka elvégezhető. Elsősorban vízteleníteni kell a lezárt vezetékszakaszt, nagyobb átmérőjű csövek esetén az ürítő tolózár meg683