Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai

a közepes és kis csatornákat egy oldalról képesek tisztítani, nem kell a csator­nák mindkét oldalát járhatóvá tenni; felépítésük egyszerű, kezelésüket a traktoros végzi, külön munkagépkezelőre nincs szükség. A gépek teljesítményét azonban számos tényező kedvezőtlenül befolyásolhatja, ezért a gépek legnagyobb kihasználásához a következőket célszerű figyelembe venni: e gépek elsősorban megfelelő állapotban levő csatornák rendszeres karban­tartására készültek, több éven át elhanyagolt, feliszapolódott, tönkrement csatornák tisztítása során nem várható tőlük kielégítő teljesítmény. Az utóbbi költségesebb és lassúbb munka, mint a rendszeres karbantartás; bár egyes gépek alkalmasak többféle munka végzésére, több száz kilométer hosszú csatornahálózatban mégis csak teljes gépsor birtokában — a munka­eszközök egyszerű és gyors cseréjével — lehet minden szükséges munkafolya­matot szervezetten és gazdaságosan elvégezni; a leggazdaságosabb munkavégzés érdekében minden csatornánál előre meg kell határozni, hogy milyen technológiai sorrendben, mely munkagépeket állítják munkába; a gépsor munkába állítása előtt a tisztítandó csatornák egyik oldalán a munkát zavaró akadályok (fák, bokrok, traktorral járhatatlan depóniák, átvágások stb.) elhárításával lehetővé kell tenni a gépek folyamatos munkáját. Ellen­kező esetben hosszabb-rövidebb szakaszok tisztítatlanul maradnak, és ez értelmetlenné teheti az egész munkát; a szerelvények általában egyszerűek és erős felépítésűek, de zavartalanul csak akkor üzemeltethetők, ha maradéktalanul betartják az üzemeltetési és kar­bantartási utasításokat. Nem megfelelő minőségű olaj alkalmazása, rendszer­telen vagy elhanyagolt kenés stb. olyan hibákat okoznak, amelyeknek követ­keztében a gépek hosszabb időre üzemképtelenné válnak és megjavításuk tetemes költségbe kerül; a csatornatisztító gépek megfelelő kezelése csak hosszabb idő alatt (3—4 héj­nap) sajátítható el. Az első hónapok teljesítménye alapján nem bírálható el sem a gép, sem a kezelő munkája; a munka minősége kizárólag a gépkezelő lelkiismeretes munkáján múlik, ezért a rendszeres ellenőrzés nem hanyagolható el. A kezeiéivel szemben támasztott teljesítménykövetelményt nem szabad annyira feszíteni, hogy az a minőség rovására menjen. Az előbbiekből megállapítható, hogy a gépi csatornatisztítás sikere nagymértékben függ az előkészítés, munkaszervezés és ellenőrzés hatékonyságától. Ugyanakkor a mélyebb gyökérzetű növények gyökérmaradványai sok esetben a talajban marad­nak. így az általában nagy vitalitású gyomnövények rövid idő alatt újra benövik a csatornát. Ezért, valamint a gépesítés vázolt nehézségei miatt alkalmazzák sok esetben a vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtás gyakorlati megvalósítása, figyelembe véve a vízi gyomok sokféleségét, a rendelkezésre álló herbicideket és hatásuk változatosságát a gyom­növényekre, a tisztítandó csatornák és a közvetlen környezetük összetettségét, a vegyszerek kiszórásának időpontját, különböző gépi eszközeit stb., rendkívül bo­nyolult, nagy szakértelmet igénylő feladat [8, 9J. 677

Next

/
Thumbnails
Contents