Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
XIII. Vízi létesítmények fenntartásának építési feladatai
évente és az esetenként felmerülő földmunka előtt ki kell termelni és ez utóbbi esetben a nád pótlását — a felújított szakaszon — is el kell végezni. Az előtéren az erózió okoz rongálódást. A fenntartás a felület helyreállítását jelenti. Ennek során kell megoldani a víz elvezetését is. A jelentős területű padka és előtér rendezett fenntartása mezőgazdasági hasznosí- tás szempontjából is figyelemre méltó, mert a fenntartás költségeinek fedezése mellett a haszonnövények (nád, fű, fűz) termelése jelentős bevételt is biztosít. A depónia/ertntartás annyiban különbözik a töltésfenntartás munkáitól, hogy a depóniáknak víztartó szerepük nincs, ezért a réteges terítés és tömörítés ezeknél a munkáknál nem követelmény. Ezzel szemben a depónia mentett oldalán biztosítani kell a mezőgazdasági, erdészeti hasznosítás lehetőségeit és a feladatok megoldását (például az erdősávok kezelését, ápolását, kitermelését és pótlását). A növényzettel benőtt csatornák fenntartása, amely elsősorban a kis és közepes méretű csatornák esetén okoz komoly nehézséget, módszereit és eszközeit tekintve az eddig felsorolt munkáktól bizonyos fokig eltérő és így — figyelembe véve e kérdés hazai fontosságát is — indokolt, hogy ezzel külön foglalkozzunk. A csatornák benőttségét tekintve meg kell különböztetni a vízi gyomokat, amelyek a mederben burjánzanak és gátolják a vízvezetést (nád, sás, hínár, súlyom, alga stb.), valamint a parti részeken tenyésző gyomokat és a bokros, fás növényzetet. A növényzettel benőtt csatornák fenntartása, amely lényegében a csatornának a káros növényzettől való megtisztítását jelenti, ez idő szerint többféle úton végezhető: kézi vagy gépi gaztalanítással, vegyszeres gyomirtással, növényevő halak telepítésével és ezen módszerek kombinált alkalmazásával. A káros növényzet eltávolításának hagyományos, de még ma sem lebecsülhető módja a kézi gaztalanítás. E munkára vállalkozó emberek száma azonban egyre csökken. így a kézi gaztalanítás felszámolása szükségszerű követelmény, azonban az egyéb módszerek mellett a kiigazítások elvégzésére kis mértékű alkalmazását célszerű továbbiakban is figyelembe venni. A növényzettel benőtt csatornák karbantartásának gépesítésére irányuló törekvések általában két irányúak. A gépesítés egyik irányzata a karbantartási munkák egyes fázisainak végrehajtására alkalmas gépek kialakítása, míg a másik univerzális, több részfeladat végrehajtására alkalmas gépek készítése. A csatornakarbantartás gépesítésének jelenlegi helyzetében különösen a nagy csatornák esetén, jelentős szerepe van az említetteken kívül az elsősorban csatornák építésére készült gépek (különféle száraz- és úszókotrók) használatának. Külföldön a csatornatisztító gépek egész sorát alakították ki. A hazánkban is alkalmazott holland VAVEE cég csatornatisztító gépsora például rézsűkaszát, kanalas kaszát, különböző típusú csatornatisztítókat és depóniarendező munkagépet tartalmaz. A hazai gyártású CSATI 5000-es hidraulikus csatornatisztító (XIII.1-3. ábra) különböző munkaeszközeivel egyaránt alkalmazható vízzel telt, száraz és nedves kis csatornák, árkok tisztítására, karbantartására, azaz a csatornában levő hordaléklerakódás, iszapréteg, továbbá gyom, vízinövény és cserje eltávolítására. A gép az MTZ—50-es traktorra szerelhető. A traktort e célra átalakítani nem kell. A gép munkaeszközei: egy 0,08 m3 térfogatú kotrókanál, 0,1 m3 térfogatú iszapoló- kanál, hidraulikus, fűkasza és hidraulikus fűrész az ágak, gyökerek átvágására. A csuklós rendszerű merítőkar 5 m távolságra nyúlik ki és 3 m mélységig tökéletesen tisztít. A lyukacsos iszapolókanálból a víz kifolyik, így csak a hordalékot, iszapot 4 3* 675
