Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VI. Vízépítési földmunkák

A gátak működése során tapasztalt olyan hibák, amelyek a gátak stabilitását gyengíthetik, különösen élesen jelentkeznek az árvédelmi gátaknál, de az ilyen irányú megfigyeléseknek ki kell terjedni a völgyzáró gátakra és az egyéb vizet tartó földgátakra is. A hibák kijavítása halaszthatatlan és megszüntetésükre nem adható általános előírás, nem lehet esetleg nagyobb tömegű kézi földmunka elől sem kitérni, ha a feltárások és kiegészítések azt megkövetelik. Szivárgó és veszélyesen csurgó, megcsúszott és buzgáros gátrészek — tehát töltések és altalajrészek — feltárásánál és újjáépítésénél, szigetelőszőnyegek és magok vagy szűrőpadkák beépítésénél gépi munkát kell igénybe venni, illetőleg a nagyobb munkákhoz gépláncokat kell összeállítani. Itt természetesen elsősorban kisebb méretű rakodó-, szállító- és beépítőgépek munkába állításáról van szó.

2.63. A földgátak működési liibáinak kijavítása

3. NYÍLT CSATORNÁK ÉPÍTÉSE

Hernády Alajos

Nyílt csatornákat belvíz elvezetésére (1. I. fejezet 3. pontját), öntözővíz szállítására (1.1. fejezet 5. pontját) és a csapadékvíz elvezetésére (1.1. fejezet 3. és 8. pontját) építenek. Ritkán, de még találhatók szennyvízelvezető nyílt csatornák is, bár ezek megszüntetésén már évek óta dolgoznak.

A meglevő csatornák átfolyási szelvénye a hazai gyakorlatban 0,5 — 150 m2, nagy részük 5—30 m2 szelvényű.

A csatornák mérete, a talaj minősége és a talajvízszint helyzete alapvetően meghatározza az építés módját és az alkalmazható technológiát. Ezenkívül figyelembe kell venni a csatorna rendeltetését, az üzemelés feltételeit, az időjárási adottságokat, a tervező előírásait és az építtető kívánságait.

3.1. ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁK

Ide soroljuk mindazokat a feladatokat, amelyeket a tulajdonképpeni csatorna- készítés előtt kell elvégezni.

3.11. A munka előfeltételeinek biztosítása

A kivitelezés kiindulási alapdokumentumai, a hatósági engedélyek és a kiviteli t ervdok umentáció.

A kiviteli terv legfontosabb részei:

Általános helyszínrajz (M = 1:10 000 vagy 1:25 000)

Tartalmazza a csatorna szelvényezett tengelyvonalát és a csatorna környezetében levő helységeket és fontosabb létesítményeket (utak, vasutak, nagyobb ipari létesítmények, légvezetékek, esetleg földkábelek és csővezetékek).

Részletes helyszinrajz (M= 1:2880; 1:1000)

Tartalmazza a csatorna tengelyvonalát, a partélvonalakat, az esetleges védőtöltéseket, valamennyi műtárgy pontos helyét és a meglevő létesítményekkel való ke58