Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
2.252. Ilidromechanizációs földmunka A mentett oldali talaj feltöltésre, valamint a gát mentett oldali megerősítésére a durva- szemcsés Ilidromechanizációs beépítési módszert (1. a VI. fejezet 4. pontját) lehet és célszerű alkalmazni. Amennyiben alkalmas anyag az építési hely közelében és a szívó-nyomó kotró hatókörzetében termelhető, hidromechanizációval végezhető a szilárdsági és hidraulikai feltételeket legjobban kielégítő módon az anyag beépítése. Az alapozás előkészítését, a humusztalanítást és a laza szerkezetűvé vált anyag eltávolítását az új gátak építésével kapcsolatban elmondottak szerint kell elvégezni. Majd a tológép a meglevő gáttal párhuzamosan a mentett oldalon a feltöltés külső szélénél szorítógátat tol össze. Ezután gondoskodni kell a zagyvíz elvezetéséről, az anyag elhelyezésére pedig egyszerre két ürítőhelyet kell elkészíténi úgy, hogy míg az egyik szikkad, a másikat tölteni lehessen. Ha új gátat építünk, a Ilidromechanizációs építést ugyanúgy kell végezni, mint a meglevő gát megerősítését. Ebben az esetben azonban az építés összetetté válik, mert előbb vízzáró testet kell a vízzáró oldalon építeni,majd e mögé hidromechanizációval az állékonyságot biztosító testet (1. a VI.2-10. ábrát). A szívó-nyomó kotró árvédelmi gátak megerősítésére és új gátak építésére nagy földmunakamennyiségek esetén igen gazdaságos. 2.26. Az árvédelmi földgátak építésének ellenőrzése Miután az árvédelmi földgátak építéséhez nagy tömegű földmunkát kell végezni, az építmény rendeltetésszerű minőségének biztosítása hathatós ellenőrzést, és ehhez helyszíni laboratórium létesítését kívánja meg, amelyet legcélszerűbb kocsiba telepíteni. A tervezett földmunka szakszerű kivitele érdekében ebben a laboratóriumban a következő vizsgálatokat kell elvégezni: víztartalom mérése, konzisztenciahatárok megállapítása, tömörségi vizsgálatok, szervesanyag-tartalom megállapítása, szemcseeloszlási vizsgálat. Az építés megindításakor az első feladat annak megállapítása, helyes-e a humusz eltávolításának vastagsága. A következő lépésben minden anyaggödörnél a munka megkezdése előtt meg kell állapítani a talaj optimális víztartalmát, ill. a beépítési víztartalom alsó-felső határát és az azzal elérendő tömörséget, ennek ismeretében pedig, az alkalmazandó tömörítőeszközzel próbatömörítést végezve, meg kell határozni a megbízhatóan tömöríthető legnagyobb rétegvastagságot. A vizsgálat eredménye szabja meg a szükséges tömörítő-, illetőleg terítőgépek számát. Ezeket a vizsgálatokat a földanyag minden változásánál el kell végezni. A munka során állandóan mérni kell a tömörséget, amire az izotópos tömörség- vizsgálatok a legalkalmasabbak, és naponta ellenőrizni kell a kiemelt föld víztartalmát, hogy ez a beépítésre megengedett határok között mozog-e. Amennyiben kevesebb, akkor tömörítés előtt az anyagot nedvesíteni kell, ha több, akkor az elterített réteget addig nem szabad tömöríteni, amíg az kellően nem szikkadt. 2.3. VÖLGYZÁRÓ FÖLDGÁTAK A földből készült duzzasztógátak legtöbbször völgyeket áttöltő, víztározás céljából készült egynemű vagy legtöbbször vegyes anyagú keresztgátak. Alakjuk egyszerű vagy összetett trapézszelvény, amelynek méreteit és szerkezetét (pl. szűrők és szivárgók, vízzáró magok, szádfalak beépítését) a helyi adottságok és a rendelkezésre 43
