Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák
A-A metszet Főleg vízmosáskötéseknél, valamint műtárgyak, bukók környéki elő- es utófenék burkolására alkalmazzák. Az előregyártott elemekből készülő zárt hézagú, vízzáró burkolatok építésekor az elemek cementhabarcs hézagolása előtt a felületet mindig nedvesíteni, befejezes után pedig 3-4 napig utókezelni kell. Ezt a burkolatot is ágyazatra kell epitem. Az elemek pontos elhelyezése kézi erővel történik. A felsorolt előregyártott elemeken kívül készülnek még egyéb, különböző vasbeton szerkezetű előregyártóit elemek is (pl. H-elemek, hártyabetonlap, Gavallér-elem stb.). Ezek ismertetésével azonban a helyszínen készült betonburkolatokkal együtt a 11. fejezet 1.24. pontjában foglalkozunk. 1.35. Minőséig követelmények, a kőmíívek fenntartása 1.351. köliányás, lábazati köhányás, lábazati padka A keresztszelvény kialakításánál, szárazban épült mű esetében a vízszintes méretek tűrése ±10 cm, a magassági méretek tűrési határa pedig ±5 cm. Meglevő létesítményekhez való csatlakozásnál azonban cm-rendű pontosságot kell betartani. Víz alatti kőművek vízszintes méreteire ±30 cm, magassági méreteire ±10 cm a megengedett tűrés, de 2 m, vagy annál nagyobb vízborítás esetén a magassági tűrési határ ±20 cm, ha azonban a víz alatti kőmű teteje az építési vízszm iolé esik, akkor a megengedett magassági tűrés már csak ±5 cm. A víz, jég és egyéb behatások következtében megrongált müvek mielőbbi helyreállítása. kijavítása, a művek állékonyságának megóvása érdekében rendkívül fontos. Ezért az árvizek levonulása után, de különösen kisvizek idején megtartott bejáráson a művek állapotát ellenőrizni kell. 128 VI 1.1-29. ábra. KDT-eleniek
