Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák

kézi erővel, az 1.333. pontban már ismertetett módon, vagy pedig géppel — az uszály mellé állított 1 m3-es markolófejjel ellátott úszódaruval, esetleg konténeres (3 m3-es) gőzdaruval, vagy pedig úszómarkolóval. Ez utóbbi úszótestre ráépített forgó felsővázas, két, egyenként 0,5 m3 fogsoros markolófejjel ellátott szárazkotró. A munkagépek merülése 9—10 dm. A kőszórások és gáttestek építését ez idő szerint még csak a Dunán gépesítették. A gépesítés azonban még itt sem 100%-os, mivel az uszályokban a követ kézi erővel kell halomba hordani és a konténereket is kézi erővel kell megrakni.

—7 Kitűzőkereszt

kOm \ / 20m ,,

tf- f partél

Építési vizszin széle

' w-A \ / Köves uszály

KormúnylapáKíp

\ \ \ i

Fenékbiztositá M\\/

r Cljra Horgonyáé

' \ U \— Oldaltartó kötél ~~ — —- ~z,—-Wl

' \ tv. V

' Megépítendő sarkantyút est

DUNA

koszoras

\

\

VVII. 1-16. ábra. Dunai sarkantyúépítést szemléltető vázrajz

A köves uszályok helyzetét az oldaltartó kötelek megfelelő beállításával szükség szerint változtatják. Sebes vízen tehát a kövesuszály a mű tengelyéhez viszonyítva keresztben áll.

A gáttestet a vízállástól, valamint a vízmélységektől és a mű magasságától függően teljes szelvénnyel, vagy rétegesen építik. Mély vízben az utóbbi építési mód a célszerűbb és ilyenkor a Dunán fenékürítős uszályokat (Zenker) is igénybe vesznek. Lassú vízfolyásoknál a horgonyzó dereglyére nincs szükség, a gáttestet vagy a vízfolyás irányával egyező, vagy pedig a megépítendő mű irányával közel azonos uszályállás mellett építik. Az uszály munka közbeni átállítását azonban ez esetekben is a lehorgonyzott oldaltartó kötelek, valamint a száraztekerők segítségével, ill. a kormánylapát (timony) megfelelő mozgatásával hajtják végre (VI 1.1-16. és VII.1-17. ábra).

A szelvény terv szerinti kialakítását gyakori szondázással ellenőrizni kell. A művek vízszín fölé eső részét az 1.339. pontban már tárgyaltakhoz hasonlóan, kézi erővel, a kövek megmunkálása nélkül, a tervezett keresztszelvény kialakításával, kőrakat- szerűen rendezik, hézagait esetleg betonnal kicsömöszölik.

A mederelzárások koronaszélessége 2—4 m, az oldalrézsűk hajlása 1:2... 1:3. A mű anyaga és szerkezete, valamint az építési technológiája is csaknem azonos az előzőekben már ismertetett művekével (sarkantyú, keresztgát). Építését a meder

120