Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

VII. Vízépítési kő- és rőzsemunkák

1.333. Kőszórás vagy mederszórás, szegélyszórás

A szabályozási kisvízszint alatti, kötöttebb anyagú mederoldalt, a meder mélypontjáig leérően 30—50 cm vastag kőszórással (mederszórással) védjük, amelyet folyókon közvetlenül uszályból, annak megfelelő beállításával és mozgatásával, általában kézi erővel építünk.

Az esetleges alámosások megelőzésére a kőszórás szélén célszerű 2—3 m széles és 60—100 cm vastag ún. szegélyszórást létesíteni. A kőanyagot — a kő súlyától, ill. uszálybeli helyétől függően — uszályból közvetlenül vagy az uszály peremére emelve, esetleg talicskára rakva dobjuk a vízbe. A kő vízbe szórásakor a víz elraSzegöpadka

Partlevágás

, 30 cm vastag kőburkolat /Lábazati padka

10 cm vastag zat

V Szabalgozasi v/zszint

T

30cm vastag

VI 1.1-3. ábra. Kőszórásos partbiztosítás kőburkolattal

gadóerejét is számításba kell venni. Az épülő mű alakját és méreteit gyakori szondázással ellenőrzik.

A mederszórás part felőli szélét lábazati kőhányásszerűen képezik ki és kőrakatként kialakított padkával zárják le. A padka szélessége a tervtől függően 0,60—2,00 m és rendszerint a padka feletti mederoldal védelmére épülő rézsűburkolat támaszkodik rá.

A partbiztosításnak ezt a módját kőszórásos partbiztosításnak nevezzük (VI 1.1-3. ábra). A kőszórást sebes vízjáráséi folyókban, vagy nagyobb vízfolyásokban 4—100 kp/db, kisebb és 50 cm/s-nál nem sebesebb vízfolyásokban 5—25 kp súlyú kövekből építik.

1.334. Kőterítés

A lábazati padka felett legalább 1:1,5, de inkább ennél enyhébb rézsűvel levágott partoldal védelmére szolgáló kőmű. Vastagsága 50 cm/s-ot meghaladó vízsebesség esetén 40—50 cm, ennél kisebbnél pedig 20—30 cm. Idomítás és ékelés nélkül, tömören egymás mellé rendezetten elterített terméskő vagy betonkő darabokból készítik. Alája célszerű forgácskövet vagy kavicsot tenni. A rézsű felső élét 0,50—1,0 m széles, vízszintes ún. szegőpadkával kell lezárni.

110