Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
1.212. Talajalkot« fázisok jellemzése A talajok a szilárd (ásványi) anyagokon kívül vizet és rendszerint levegőt is tartalmaznak. E talajalkotó fázisok térfogatának és fajsúlyának megjelölésére a VI.1-1. ábra szerinti betűjeleket használjuk. A talajalkotó fázisok térfogati és súlyarányainak számszerű jellemzésére a következő fogalmakat használjuk: Víztartalom, w: A talajban levő víz súlyának (Gv) és a száraz minta súlyának (Gs) viszonyszáma. A talaj víztartalmán a mintából 100—105 °C közötti hőmérsékleten a súlyállandóság eléréséig eltávozó vizet, száraz mintán a szárítás után visszamaradt anyagot kell érteni. Térfogatsúly, y: A talaj súlyának (Gn) és az általa elfoglalt térfogatnak (V)a hányadosa (p/cm3 vagy Mp/m3). A talajban levő közegek (fázisok) számától és jellegétől függően megkülönböztetünk nedves térfogatsúlyt (yn) a háromfázisú talajra, száraz térfogatsúlyt (yd) a száraz talajra, telített térfogatsúlyt (yt) a vízzel telített talajra, és víz alatti térfogatsúlyt (y[) a gravitációs vízszint alatti talajra. Megnevezés Rajzi, jelölés Betűietek Térfogat Fajsúhj Levegő v, h Víz K ]/ tv Szilárd anyag Vs h V 1.1-1. ábra. A talaj alkotó fázisok térfogatának és fajsúlyának megjelölésére használt betűjelek Fajsúly, ys: A talajszemcsék egységnyi, hézagmentes, 20 °C hőmérsékleten mért térfogatában foglalt anyag súlya. A gyakorlatban előforduló esetek többségében a talajok fajsúlya — közvetlen meghatározás nélkül — a következő értékekben vehető fel: kavics, homokliszt, iszap 2,65—2,70 p/cm3, sovány agyag 2,70—2,75 p/cm3, kövér agyag 2,75—2,80 p/cm3. Hézagtényező, e: A talajban levő, vízzel és levegővel (vagy csak ezek egyikével) kitöltött hézagok térfogatának (Vp-f Vv= Vp) és a szilárd részek térfogatának (Vs) a viszonyszáma. Hézagtérfogat, n: A talajban levő, vízzel és levegővel (vagy csak ezek egyikével) kitöltött hézagok térfogatának (Vx-|- Vv= Vp) és a teljes térfogatnak (V) a viszonyszáma. Telítettség, S: A vízzel kitöltött hézagok térfogatának (Vv) é az összes hézag térfogatának (Vx+ Vv= Vp) viszonyszáma. 1.213. Talajfizikai jellemzők A kötött talajok fizikai tulajdonságai a víztartalom változásával (növekedésével vagy csökkenésével) jellegzetesen megváltoznak. Azokat a víztartalmakat, amelyek mellett a talaj állapota előírt tulajdonságokat mutat, konzisztenciahatároknak 10
