Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 2. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
VI. Vízépítési földmunkák
magaslat anyaga erősen kötött, azt tológéppel lehet bontani és a lazított anyagot a vízágyú hatáskörzetébe tolni. A munka úgy is elvégezhető, hogy az anyagot szárazkotró termeli le, keverőedénybe üríti és az így előállított zagyot szállítják nyilt csatornában vagy csőben, de mindenképpen gravitációsan a feltöltésbe. Tavak part menti területét a tó fenekéről kikotort anyagból a szokásos hidro- mechanizációs módszerekkel töltik fel. A munka lefolyása a következő lehet: A feltöltendő területnek a tó felőli határvonalán szorítógátat építenek és az így elzárt területet keresztgátakkal kazettákra osztják. A szorítógátat többféleképpen építhetik. Ha a vízmélység kicsiny (legfeljebb 50-80 cm), hullámveréssel nem kell számolni, a tőfenék anyaga pedig teherbíró, akkor a szorítógát lánctalpas vonóköteles kotróval építhető meg úgy, hogy a gép vízben járva, maga mögött építi meg a gátat, a fenékből kikotort anyagból. Nagyobb vízmélység esetén is vonóköteles kotró a legcélszerűbb munkaeszköz, de azt úszóedényre kell ráállítani, mégpedig az úszóedény fenekén a bordákra épített alaplemezre (hogy súlypontja minél mélyebben legyen) és lánctalpát erős, merev elemekkel (pl. a lánctalpak között átmenő es az alaplemezhez feszesen hozzácsavarozott U-vasakkal) kell az alaplemezhez kötni. Készülhetnek a szorítógátak megfelelő méretű műanyag tömlőkből, amelyeket bizonyos távközben levert erős karók támasztanak, vagy műanyag fóliával borított sodronykerítésből és még sok más módon. Ha a szabályozási vonalban a partvédő művet még a hidromechanizáció megkezdése előtt elkészítik, akkor az ürítési kazetták készítése csak a keresztgátak megépítéséből áll. Legfeljebb arra van szükség, hogy a párhuzammű vonalán végig- menő kotró a kazetta belsejében —- de legalább 6—8 m távolságból — anyagot húzzon oda a párhuzammű mögé, hogy a zagy a párhuzamművön át vissza ne folyjék a tóba. Mivel területfel tol lésnél a beépített anyag rétegvastagsága a terület nagyságához képest csekély, a munka előrehaladása általában gyors, gyakran van szükség csőátállásra. Ez azt jelenti, hogy a munkát feltétlenül gépesíteni kell. Ennek technológiája természetszerűleg egészen más, mint a szokásos parti cső esetében, mert az egyes csodarabokat részben szárazföldön, részben vízen kell mozgatni és átszállítani, tehát az emelőszerkezeten kívül szárazföldi és vízi szállítóeszközökre is szükség van. 1UODALOM Az I. ponthoz NI MSZ 14043. Talajmechanikai vizsgálatok. Szervesanyag-tartalom meghatározása. [2] MSZ 14045/1. Talajmechnikai vizsgálatok. Általános előírások és jelölések. 3j MSZ 14045/2. Talajvíz szulfátionértékének meghatározása. 14j MSZ 14045/3. Talajvíz pH-értékének meghatározása. [5] MSZ 14045/4. Kőzetek csoportbesorolása és megnevezése talajmechanikai szempontból. [6] MSZ 14045/5. Fúrás és rétegszelvények. [7] MSZ 14045/6. Szemeloszlás meghatározása. [8] MSZ 14045/7. A talajt alkotó fázisok (szilárd anyag, víz és levegő) térfogat- és súlyarányai. 103
