Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
III. A vízi építkezések szervezése
gét. Meg kell oldani az anyagkirakás gépesítését és a munkahelyre való közúti szállítást. Az érvényben levő rendeletek szerint vasúti szállítás 50 km-en belül nem jöhet szóba. Amennyiben a vízépítési munka hajózható folyó medrében vagy annak közelében készül, meg kell vizsgálni a vízi szállítás lehetőségét. A vízi szállítás korlátozó tényezői a vízjárási viszonyok és a téli kényszerű szünet. Hátránya továbbá az aránylag alacsony szállítási sebesség és a rakodás különlegessége. Vízépítési munkánál a nagy tömegű kőszállítás okoz különösen gondot. Vízi szállítás esetében a Duna mellett csak a dunabogdányi kőbánya, a Tisza mellett pedig a tokaji kőbánya köve jöhet szóba. Mindkettő az OVH tulajdonában van, de kapacitásuk korlátozott, úgy hogy előre tisztázni kell, rendelkezésre állhat-e a kívánt időpontban a kívánt minőségben a szükséges kőmennyiség. Akadályoztatás esetén sokszor a munka ütemezését kell megváltoztatni. A kőszállításnál mindig gondot okoz a gépi rakodás megszervezése, mert ez megnyugtató módon még sehol sincs megoldva. Ha a vízi műtárgyak építéséhez szükséges kavicsot nem a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szállítja, hanem a kotrásról és vízi szállításról a kivitelező vállalatnak kell gondoskodni, akkor ennek gazdaságos megtervezése az organizátor feladata. Ehhez tanulmányozni kell a vízi szállítás útvonalát, meg kell állapítani a kotrásra kerülő zátonyokon a vízmélységet, valamint azt, hogy a kotrás milyen mély legyen, és figyelembe kell venni a rendelkezésre álló úszóberendezéseket (kotró, uszály, dereglye, elevátor, vonató). Tekintettel kell lenni a hajózás kívánalmaira is és ezek alapján kell megállapítani az évi szállítási napok lehetséges számát, és erre az időre kell biztosítani a kotró munkáját is. Kavics-, kő- és homokszállításokon kívül szóba kerülhet bizonyos acélszerkezeti és gépi berendezések vízi szállítása is, de csak akkor, ha mind a gyártóműnek, mind a munkahelynek kikötője és gépi ki- és berakóberendezése van. I.!(. GÉPGAZDÁLKODÁS A gépgazdálkodás helyes megszervezése a kivitelező vállalat feladata. Alapja a pontos és jóformán naprakész nyilvántartás, valamint a gépek állandó munkára kész, jó karbantartása. Ennek elengedhetetlen feltétele a helyes TMK (tervszerű megelőző karbantartás) megszervezése és a lelkiismeretes javítási és karbantartási munka. Ez a központi gépgazdálkodás feladata. Nem kevésbé fontos azonban az egyes építési helyek gépgazdálkodása sem. A gépfelhasználási ütemterv megmutatja a munkához szükséges gépek típusát, darabszámát, átlagos gépkihasználási százalékát és a munkahelyi igénybevételi idejét. Az építésvezető elsőrendű gépgazdálkodási feladata ezek szigorú betartása, sőt jobb szervezéssel a gépkihasználás fokozása, és ezáltal a gépigénybevételi idő lehető csökkentése. Ahhoz, hogy az építésvezető a munkához legalkalmasabb gépet kiválaszthassa, ismernie kell egyrészt a gépesítendő technológiai folyamatokat és a munka nagyságát, másrészt a szóba jöhető gépek paramétereit és kapacitását. Különös gonddal kell eljárni a gépláncok összeállításánál. A vezérgép jó kiválasztása teszi ütőképessé a gépláncot. A helyes gépgazdálkodáshoz hozzá tartozik annak gazdaságossága is. A munkához szükséges gépek költségtérülés alapján, ill. elszámolás szempontjából két csoportba sorolhatók: időarányos gépekre és teljesítményarányos gépekre. Az időarányos gépek csoportjába tartoznak a magassági anyagmozgatást vagy beemelést végző gépek, amelyekre nézve a tervező javaslata alapján az építtető és 19 Vízépítés I. kötet 289
