Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

a) Kétoldali drénezés

b) Egyoldali drénezés o,, Villám "drénezés

Fadugó

' Gyújtó, a csatlakozás helyén kiütve

1.4-4. ábra. A szívó és a gyűjtő csatlakozása

1.4-5. ábra. Vakonddrén szívó és égetett agyagcső gyűjtő csatlakozása

4.223. Helyszínrajzi elrendezés

A következő esetek lehetségesek (1.4-3. ábra):

a szívók két oldalról csatlakoznak a gyűjtőre. Ez a legáltalánosabb eset, kis esésű területen alkalmazzák;

domboldalon a szívók egyoldalról csatlakoznak a gyűjtőhöz;

hegyvidéken a „villám” drénezést alkalmazzák.

4.224. Drénezés tervezésével szemben támasztott követelmények

Szívó. A fagyhátár alatt helyezendő el. Méretezendő a szívók mélysége és távolsága. A szívó átmérőjét nem kell méretezni, mert a minimális’ csőméretek is mindig megfelelnek. A szívó 200 m-nél lehetőleg ne legyen hosszabb. Esését úgy kell megválasztani, hogy lehetőleg ne keletkezzen benne felisza- polódás. A szívó mindig felülről csatlakozzon a gyűjtőhöz (1.4-4. ábra).

A gyűjtő és főgyűjtő lehetőleg mélyvonalon haladjon. A gyűjtő töréspontjainál, de legalább 1 km-ként vizsgáló és iszapfogó akna legyen. Szükség esetén itt lehet tisztítani a drénrend- szert. Két gyűjtő aknával találkozzon. A gyűjtő átmérőjét szakaszosan, a szükséges vízvezető képességre kell méretezni, és esését úgy kell megválasztani, hogy káros lerakódások ne keletkezzenek benne. Főgyűjtőnek szükség esetén tokos betoncső is megfelel, de ha két kisebb csövet alkalmaznak valamilyen okból, a két cső egy árokba a kimosásnak veszélye miatt nem fektethető. A főgyűjtő nyílt árokba való betorkollását biztosítani kell és úgy kell elhelyezni, hogy a csőbe legfeljebb az árvizek játszhassanak be. Hoszszabb vízborítás esetén ugyanis a főgyűjtő torkolati szakasza eltömőd- het.

94

1.4-3. ábra. Drénezés alapesetei