Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
természetesen figyelembe kell vennünk a műtárgyak által okozott magasságveszteségeket. A csatornák és árkok esésének alsó és felső határát a csatornákban és árkokban előálló vízsebességek szabják meg. A sebesség alsó határa a víz lebegtetett anyagaitól függően 0,20—0,30 m/s, felső határa a csatornák és árkok anyagától függően változó, de még jó talaj esetében sem lehet nagyobb, mint 1,2—1,5 m/s. Nagy esésű terepen a megengedettnél nagyobb sebesség is kialakulhat. Ezért ilyen esetben a csatornák esését a terep esésénél kisebbre kell választani, hogy a bennük előálló sebesség a megengedett értéket meg ne haladja. A kisebb esést a csatornákba épített fenéklépcsőkkel vagy surrantókkal érjük el. A csatornák és árkok általában burkolatlan földmederként készülnek. A keresztmetszeti kialakítás részleteit az egyes elemek vizsgálatánál már bemutattuk. Burkolás belsőségekben, illetőleg rossz minőségű talajok esetében jön szóba. Például folyós homok vagy szikes talajon vezetett kisebb csatornák és árkok kavicsszűrős fenékburkolattal láthatók el, vagy ún. Gavallér-féle vasbeton elemekkel burkolhatok. Belvízrendezés esetében mindig gondos gazdasági vizsgálattal kell tisztázni a burkolás szükségességét. 3.212. A csatornahálózat méretezése A csatornahálózatot többféleképpen méretezhetjük. 3.2121. A csatornahálózat méretezése a jellegzetes méretezési szelvények megválasztása és vizsgálata útján Ennél az eljárásnál, amelyet ma általánosan alkalmaznak, kiválasztjuk a csatorna- hálózat méretezési szempontjából jellegzetes pontjait (mellékcsatornák bekötési pontjai, a hosszabb bekötési pontok nélküli csatornák közbenső pontjai, eséstörési pontok stb.), megállapítjuk ezekre a pontokra az előzőekben vizsgált utak (1. a 3.12. pontot) valamelyikén a tervezési vízhozamot, és utána permanens állapot feltételezésével méretezzük a szokásos módon [14] a jellegzetes szelvényeket. Ez az eljárás lényegében egyes pontokban elszigetelten biztosítja a csatornahálózat keresztmetszeti és hossz-szelvényi adatait. Az eljárás egyszerű gravitációs rendszerekben ma is alkalmazható mindazokban az esetekben, amikor nem léphetnek fel a levezető rendszerekben visszaduzzasztási jelenségek (pl. a befogadó magas vízszínének következtében), vagy amikor nincsenek olyan különleges elemek (pl. összekötő csatornák), amelyekben a vizet két irányban is kell tudni vezetni a pillanatnyi tehermentesítési, illetőleg terhelési helyzeteknek megfelelően, továbbá amelyekben ellenirányban öntözővizet is vezetnek. 3.2122. A csatornahálózat méretezése permanens, fokozatosan változó vízmozgás feltételezésével Ennél a méretezési eljárásnál az egész csatornahálózatra tételezünk fel bizonyos mértékadó terhelési helyzeteket, és ezeknél a helyzeteknél vizsgáljuk az egész hálózatban a vízfelszín alakulását. Az eljárás minden olyan esetben használandó, amikor az előbbi pontban említett leegyszerűsített eljárás nem alkalmazható 80
