Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Gátmjílás, küszöb A duzzasztómű a levezetendő vízmennyiségnek megfelelő szélességű nyílásokból, küszöbből és mozgó elzárószerkezetből álló létesítmény. A duzzasztómű nyílásainak méretét és kialakítását a levezetendő víz, jég és hordalék szabja meg. A küszöb magassága egyrészt összefügg a választott elzárószerkezettel, másrészt olyan magasságú, hogy kedvező lefolyási viszonyokat biztosítson. Kis esésű folyószakaszon és hordalékos folyókon általában mélyküszöbű vagy kissé emelt küszöbű megoldást alkalmaznak. A duzzasztómű nyílásait a választott szerkezettel összefüggő gazdasági megfontolások alapján és úgy állapítják meg, hogy a jéglevezetés körülményei kedvezőek legyenek. Kisebb duzzasztómű-nyílások jégtorlódást okozhatnak, ezért a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve, minél nagyobb nyílásokat célszerű alkalmazni. Jég- járásos kis esésű folyókon a 20 m-es nyílás minimumnak tekinthető. A nyílások kialakítása és mérete alapvetően függ a duzzasztott bögében előálló jégviszonyoktól, a jég megjelenésétől, annak vastagságától és a jég olvadásának és levonulásának körülményeitől. Ezek a kérdések alapvetően befolyásolják a duzzasztómű általános elrendezését. Gátszerkezet i A duzzasztóművek elzárószerkezetei igen sokfélék lehetnek. Magasabb küszöbök esetén billenőtáblás és szegmenstáblákat alkalmaznak, amelyek a küszöbben, ill. pillérekben elhelyezett csukló körül mozgathatók. Mélyebb küszöb esetén síktáblás vagy szegmens-elzárásokat alkalmaznak. A síktáblás vagy szegmens-elzárások magasabb duzzasztás esetén általában többrészes szerkezetek. Az alsó tábla felett süllyeszthető vagy billenthető második tábla van elhelyezve, a víz- és jéglevezetés megfelelő megoldására. A duzzasztóművek mozgatására szolgáló szerkezetek régebben mechanikus, drótköteles, láncos vagy rudazatos mozgatású berendezések voltak. Üjabban nagymértékben terjednek a hidraulikus mozgatású emelőberendezések. A duzzasztómű lényeges alkotóeleme az elzárószerkezet mögötti vízláda és utófenék, amelynek célja az átbukó víz energiájának olyan mérvű csökkentése, hogy az kártétel nélkül vonuljon le a duzzasztómű alatti szakaszra. Szivárgás A duzzasztás következtében előálló vízlépcső okozta szivárgás döntő hatással van a duzzasztómű állékonyságára és biztonságára. Ezért különös gondot kell fordítani a bekövetkezhető szivárgás megakadályozására, vagy olyan határok között tartusára, hogy az karos hatásokat ne okozhasson. Közeli vízzáró rétegek esetén a duzzasztómű alaplemeze és a szivárgó réteg között vízzáró falat építenek acéllemezből, résfalból vagy más módon. Ezt a falat oldalirányban is megfelelőképen meghosszabbítják, az oldalirányú szivárgás csökkentésére. Amennyiben a vízzáró réteg gazdaságosan nem érhető el, úgy a szivárgási út megfelelő meghosszabbításával védekeznek a káros szivárgás ellen. A duzzasztómű egyes különálló betontömbjei között is megfelelő vízzáró szigeteléseket kell alkalmazni. Épitési]kérdések A duzzasztómű építése erőteljes beavatkozást jelent a folyó vízjárási viszonyaiba. Ezért gyakran külön átvágásban építik a duzzasztóművet. Ilyen módon biztosítható, hogy az építés közben előálló, előre nem látható vízállások nem zavarják az 50
