Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
V. Vízi építkezések gépesítése
A komplex gépláncok kialakításakor arra kell törekedni, hogy az adott munkafolyamaton belül a lehetőség szerinti legtöbb, célszerűen minden technológiai részfolyamat gépesített legyen. így például a betonozás esetében az adalékanyag elő- készítése, osztályozása, a cement szállítása és adagolása, a beton keverése, a kész beton szállítása, a beépítés helyére való juttatása és bedolgozása. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a minőség biztosítása érdekében a szükséges laboratóriumi és helyszíni ellenőrző vizsgálatokat elvégezzék, és így a komplex géplánccal minőségileg is kifogástalan betonműtárgy készüljön. A csatornaépítés komplex gépesítésével törekedni kell arra, hogy az előkészítést, földkiemelést, dúcolást, víztelenítést, csőelhelyezést, aknaépítést, ágyazatkeszi- tést, földvisszatöltést, nyomáspróbát, kidúcolást, tömörítést és a burkolat készítését gépesítve, minimális élőmunka-ráfordítással végezzék. A példákat lehet tovább sorolni. A gépláncok kialakításakor és a gépegységek működésének összehangolásakor - ami a nagy termelékenység biztosítéka -, rendkívül fontos a megfelelő vezer- gép megválasztása. Gyakorlatilag mindenféle építési munkához, technológiához kiválasztható a leghatékonyabb munkát, a gazdaságos tevékenységet biztosító vezérgép. Ügyelni kell arra, hogy az adott géplánc gépei összehangolt teljesítményűek legyenek A géplánc optimális teljesítményét a vezérgép határozza meg. Vezérgepnek azt a gépet nevezik, amely elengedhetetlenül szükséges és megválasztasa meghatározó egy géplánc munkájában. A vezérgép megválasztásakor arra is tekintettel kell lenni, hogy a géplánc teljesítménye arányban álljon az elvégzendő feladat nagyságával. Ugyanis legalább olyan gazdaságtalanná válhat egy-egy munkavégzés, ha az túl van gépesítve, mintha a gépek teljesítménye nem teszi lehetővé a munka határidőre való elvégzését. Összefoglalva, a komplex géplánc és a vezérgép kiválasztásakor számításba kell venni: az elvégzendő feladat nagyságát, határidejét; a minőségi követelményeket; az alkalmazandó technológiát; a vezérgép és a résztechnológiai folyamatokat végző gépek teljesítményének összhangját; az adott gépesítési feltételeket (a kivitelező gépállományának összetételét), a munkahelyi körülményeket (energiaellátást, mozgási lehetőseget, anyagmozgási lehetőséget, anyagdepóniák helyét, időjárási viszonyokat stb.). A felsorolt szempontok érvényesítése mellett is előfordul, hogy egy adott munkához többféle vezérgép és géplánc használata lehetséges, ha a megoldandó feladatnak csupán a műszaki kérdéseit vizsgálják. Ebben az esetben célszerű a vezérgépek összehasonlítására gazdasági és műszaki együttes vizsgálatot, összehasonlító számítást végezni, összefoglalóan, optimum számítással meghatározni a gépesítés módját. E vizsgálathoz meg kell határozni a legfontosabb hatékonysági mutatókat a különböző munkanemek azonos mértékegységére vetítetten. Ezek kiszámítása után rögzíthető az összehasonlítás tárgyául szolgáló géptípusoknak a különböző munka- folyamatokra vonatkozó alkalmassági határa. Ilyen mutatók lehetnek az üzemórára vonatkoztatott teljesítmény, az építési önköltség egységárszinten, az élő459
