Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
V. Vízi építkezések gépesítése
7. KÖMUNKÁK GÉPESÍTÉSE Viszonylag gyakori vízépítési anyag a terméskő. Használják a folyamszabályozásban, a patakszabályozásban, egyes műtárgyak környezetében és a burkolatok egy részének építésénél (1. a VI. fejezetet). A vízügyi szolgálat rendelkezik bányákkal, tehát kitermeli szállítja és beépíti a terméskövet. 7.1. BÁNYAGÉPEK A bányákban a kőfal leomlasztásának, a robbanással való jövesztés előkészítéséhez a különböző fúrógépek mellett az ún. fejtőkalapácsokat használják. Használatos fúrógép a szovjet BMK—4M tipusú önjáró, lánctalpas, merülőkalapácsos, ütve- forgatva működő kőzetfúrógép. Fúrókoronájának átmérője 105 mm, maximális fúrási mélysége 35 m. A fúrókorona forgatását, valamint a menetelőberendezést villamos motor hajtja. A kalapács, az előtolás és -öblítés működtetése pneumatikus. A futómű hajtása és a fúrómű beállítása hidraulikusan történik. A gépen külön porelszívó berendezés is van. A rövid, aprító robbantásokhoz szükséges fúrásokat kézi irányítású pneumatikus működtetésű különféle ütve fúró szerszámokkal végzik. A leomlasztott kőanyag rakodását általában E—1252 típusú szovjet gyártmányú Ép—1,5 m3 kanáltérfogatú kotrókkal és különböző típusú egykanalas rakodókkal végzik. A gépi termelés következtében a termelt kőanyag egyedi darabjainak nagysága részben meghaladja a szabványban előírtakat. Gondoskodni kell a kődarabok további aprításáról és osztályozásáról. Az osztályozás műveletét a vízügyi kőbányákban több fokozatú, egyedi tervezésű osztályozóberendezésekkel végzik. 7.2. KÜRAKODÄS GÉPEI A kitermelt és a vízpartra leszállított kő, uszályba rakodását vagy különleges szállítószalaggal, vagy forgó felsővázas rakodógéppel végzik. Az utóbbi esetben a követ nyitható fenekű konténerbe ömlesztik. A beépítés helyére uszályokban érkező követ úszó forgódarukkal emelik ki és ki és juttatják végleges beépítési helyére. Az úszódaruk vagy markolóval vannak felszerelve, vagy tartozik hozzájuk konténer, amit az uszályban kézi erővel megraknak. Régi kőművek felszedésére úszótagra szerelt forgó felsővázas kotrógépeket használnak 0,8 m3-es markolószerelékkel. A hagyományos két félszektoros markoló helyett egyre inkább elterjed az ún. polipmarkoló. Ennél 6 db ívelt lap záródik össze. Minden lapot külön hidraulika vezérel, ezáltal még akkor sem hullajtja el a megragadott kődarabot, ha a lapok egyenlőtlenül zárulnak össze. A felsorolt gépek használata ellenére még nem mondható el, hogy a nagy fizikai erőt kívánó, balesetveszélyes kőrakodási munka gépesítése megoldottnak tekinthető. 450
