Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
V. Vízi építkezések gépesítése
2.5. BETOMÍEDOLGOZÁS (TÖMÖRÍTÉS) GÉPEI A betont a bedolgozás helyén, a nagyobb szilárdság és a megfelelő vízzáróság elérése érdekében tömöríteni kell. A beton tömörítését régebben döngöléssel vagy csö- möszöléssel, kézi erővel végezték. Jelenleg kizárólag gépi erővel, vibrátorokkal tömörítenék. A vibrátorok általában rezgéskeltő elemből és a rezgéseket a betonnal közlő felületből állanak. A vibrált betontöpieg mindinkább együtt rezeg a tömörítőeszközzel és a szemcsék közötti snrlódás csökken. A szemcsék között elhelyezkedő levegő és víz a felszín felé törekszik. Vibrálás közben látható, hogy a beton felülete a víztől csillogni kezd és azon légbuborékok pattannak szét. A rezgések keltése többféle módon lehetséges. Legáltalánosabb, amikor egy gyorsan forgó tengelyre excentrikus súlyt ékelnek. További mód, hogy csak a tengely egyik végét csapágyazzák, a másik meghatározott mértékig kilenghet egy acélgyűrűben, ekkor a szabad vég sűrű ütközésétől keletkezik rezgés. A mágnesesség elvének felhasználásával működik az elektromágnessel mozgatott rezgést keltő elem. A különböző vibrátorokat, a rezgés keltésének általános elvét megtarva, a különféle felhasználási területekhez idomuló formában alakítják ki. így vannak rúd-, zsalu- és lapvibrátorok, rázóasztalok. 2.31. Ilűdvibrátor A vibrátorok munkavégző szerszámába, az ún. rázófejbe van építve a forgó excentrikus tömegű rezgéstkeltő elem. Háromféle rázófejet használnak, a rúd-, kard- és a zsalurázófejet (V.2-13. ábra). Az első kettő a betonba merítve belsőleg, az utóbbi a zsaluzaton keresztül felületileg fejti ki tömörítő hatását. 428 V.2-13. ábra. Rúd vibrátor
