Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
Helyszinrajz Dunán ez általában 15°). A szarufaszerűleg kijelölt sarkantyúk tehát a partoktól felfelé hajlanak, így nemcsak szűkítik a medret, hanem a rajtuk átbukó vizet a sodor felé is terelik. Megépíteni azonban általában csak a domború oldaliakat szokták, és kezdetben azok közül is csak minden másodikat, míg a közbensők megépítésére csak akkor kerül sor, ha azok szükségessége később felmerül. Homorú oldali sarkantyúkat csak az átmeneti szakaszon építenek, ha ott rossz gázlót kell javítani. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ennél a szabályozási módszernél is a fontosabb elem a párhuzammü, amely a vizet vezeti, irányítja. Sarkantyút csak ott kell építenünk, ahol a medret szűkíteni kívánjuk, il). a vízhozamokat a sodorvonal felé kívánjuk terelni. 2.333. Kisvízszabályozás A változó keresztszelvényekkel való önálló szabályozási módszert akkor is alkalmazzák, ha valamely folyószakaszon a szabályozást állandó keresztszelvények módszerével, párhuzamművek alkalmazásával hajtották végre, de a megkívánt eredmény elmaradt. Ilyen esetekben a szabályozást kifejezetten a kisvízre kell végrehajtani, hogy alacsony vízállások idejére is biztosítani tudjuk a hajózáshoz szükséges vízmélységeket és a hajóút szélességét. Ez az ún. kisvízszabályozás tehát tulajdonképpen kiegészítő szabályozási módszer. Elve ugyanaz, mint a változó keresztszelvényekkel végrehajtott szabályozási módszernek. Lelke a sodorvonal. Ha ilyen esetben a párhuzamművek már mindkét oldalon kiépültek, akkor pár40 1.2-3. ábra. A sarkantyúk kiosztása
