Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
III. A vízi építkezések szervezése
használható anyagot milyen távolságról kell szállítani. Az árvédelmi töltések építésének, mint vonalas földmunkának munkafázisai azonosak a csatornaépítés földmunkájának munkafázisaival, tehát amit erről a kérdésről itt leírtunk, az értelemszerűen érvényes a csatornaépítés földmunkájára is. Árvédelmi töltést célszerű csak szárazon kitermelt anyagból építeni. Víz alól kitermelt szemcsés anyag közvetlenül beépíthető, de a kötött anyagot először közbenső depóniába kell helyezni és csak kellő kiszikkadás után építhető töltésbe. Kivétel a liidromechanizációs töltésépítés, amikor vízzel szállított anyagból készül a töltés. A töltésépítés helyes megszervezéséhez figyelembe kell venni az előzetes feltárási eredményeket és a talajmechanikai szakvéleményt. A földfejtési munka gépkiválasztásához, ill. a gép kapacitásának reális előirányzásához meg kell ismerni a kijelölt anyagnyerőhely fej Illetőségi tulajdonságait. Meg kell vizsgálni, hogy a kiválasztott géptípus az adott talajjal szemben hogy viselkedik fejtés, telítődés, ürítés, tapadás stb. szempontjából. Csapadékra érzékeny talajok esetén a teljesítményt csak megfelelően csökkentett értékkel lehet figyelembe venni. Általában a szervezéskor a szállítóeszközök típusát, nagyságát és számát a fejtési teljesítmény és a szállítási hossz alapján kell meghatározni. A szállítási hossz már eleve is döntően hat a szállítási mód megválasztására. Ha a szállítási hossz rövidebb, mint 50 m, gazdaságos földtolót, ezen felül 900 m-ig földnyesőt kell alkalmazni. Mindkét gépfajta a fejtést és szállítást is végzi. Kotrós munkához 600—800 m-ig dömper, azon felül billenős tehergépkocsi a szállítás eszköze. Szállításos és gumikerekes földnyesős földmunka esetén az út karbantartására talajgyalut és öntözőkocsit kell készenlétben tartani. A szállítás szervezésekor figyelembe kell venni a géptípustól függően a szállítóút emelkedését is. Dömper és tehergépkocsi használatát nem célszerű előirányozni, ha a terep emelkedése 8-10%- nál nagyobb. Töltésépítésnél fontos a szállított föld elterítésének jó megszervezése. Az anyagminőségtől és a tömörítőgéptől függően megállapított rétegvastagságot be kell tartani. A földnyeső általában maga végzi az elterítést, különben a terítés gépe kifejezetten a földtoló. Célszerű külön személyt beállítani az ürítőgépek sorrendjének, az ürítőhelyek biztosításának és a terítőgépek munkájának összehangolására és irányítására. Az elterített földanyag egyenletes tömörítése különösen fontos árvédelmi töltések építésénél. Az előírt tömörségi fokot el kell érni, és munka közben állandóan ellenőrizni kell a tömörítés minőségét. A kivitelezőnek kell eldöntenie, milyen tömörítőgépet alkalmazzon. Korszerűek és leghatásosabbak a különféle vibrohengerek és gumihengerek. Töltésépítéshez célszerű a gumihenger és juhláb- henger együttes alkalmazása. Kötött talaj tömörítőgépe a vibro-juhláb henger. A földmunka egyes munkafázisainak előbbi taglalása után az árvédelmi töltés építésének megszervezése lényegileg tulajdonképpen adott. A gépek kiválaszthatók, a gépláncok összeállíthatók. A mozgó munkahelyi berendezkedés után először a töltést az előre megadott, majd sokszögeléssel besűrített alappontokhoz viszonyítva ki kell tűzni. A kitűzés a töltés tengelyvonalának 20—50 m távolságban való kitűzésével keződik, majd a tengelypontokon keresztül felvett keresztszelvények alapján a rézsűláb vonalában profilléceket kell elhelyezni. A munka folyamán naponta kell ellenőrizni, hogy a kitűzési jelek nem semmisültek-e meg, és a hiányzókat azonnal pótolni kell. Áz anyaggödröket csak a sarkaira levert cövekekkel kell megjelölni és a leásási mélységet kell megadni. Az anyaggödröket lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy a töltést keresztszállítással lehessen megépíteni. Mentett oldalon anyagnyerőhelyként szóba jöhet a védvonaltól távolabb eső magas fekvésű terep, 294
