Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)

I. A vízépítés feladatai és műtárgyai

désével. (Itt kell megemlíteni, hogy az árvízi meder összeszorítása -— a mintegy évszázados munka során — igen tekintélyes árvízszintemelkedést idézett elő, pl. Tokajnál 157, Szolnoknál 210, Csongrádnál 330, Szegednél 310 cm-t.) Ezért a megkívánt biztonságra való kiépítésük nem fejeződött be, sőt az utóbbi évek rendkívüli vízjárási viszonyai, valamint a védett területek értékének hatalmas fejlődése miatt mind sürgetőbb követelmény e munkák elvégzése, ill. befejezése.

1.131. Az ál-mentesítés védelmi művei

Magyarország árterületét a Duna, Tisza és mellékfolyói mentén — a 202 km magasparti védvonalon és a 36 km árvédelmi falon kívül — 3907 km árvédelmi földtöltés védi a kiöntő árvizek ellen. Ez az árterület egységére vonatkoztatva 166 m/krn2 fajlagos töltéshosszat jelent. Ezekből az árvédelmi töltésekből 1273 km a Duna es 5 mellékfolyója, míg 2634 km a Tisza és 7 mellékfolyója mellékére esik.

Ezen a 3907 km árvédelmi főgáton (1.1-3. ábra) kívül az árvédelem biztonságának fokozását és részben gazdaságosságát is célozzák azok a kiegészítő építmények, amelyek mint ún. nyárigátak, körgátak, lokalizálógátak (vagy vésztározó gátak) épültek, és nem utolsósorban a főgátak védelmét szolgáló hullámtéri véderdők, amelyeknek az árvízvédelem biztonsága szempontjából igen nagy jelentősége van.

A kiegészítő létesítmények kissé részletesebben a következők:

A nyári gátak az árvédelmi töltések közötti hullámtérben olyan magasságra épült kisebb gátak, amelyek az alacsonyabb nyári árvizek ellen védik a hul1.1-3. ábra. Árvédelmi gát a Duna alsó (Baja alatti) szakaszán

18