Starosolszky Ödön (szerk.): Vízépítés 1. (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, Budapest, 1973)
I. A vízépítés feladatai és műtárgyai
1.1-3. táblázat A Tisza 1970. évi maximális és az 1970. év előtti maximális vízállásainak összehasonlítása az 1970. év előtti — megállapított — mértékadó árvízszintekkcl Folyamszelvén y 1970. évi 1970. év előtti fkm-e neve 1970. év előtti mértékadó vízállások árvízmaximumok és összehasonlításuk a mértékadó árvízszintekkel vízállás különbség évszám vízállás különbség 1. 2. 3. 4. 4-3. 5. 6. 6-3. 757,0 Tiszabecs 689 680-9 1947 650*-39 696,2 Vásárosnamény 927 912-15 1947 923*-4 636,8 Záhony 758 728-30 1888 751-7 601,0 Dombrád 890 818-72 1888 890 0 549,3 Tokaj 884 858-26 1888 872-12 491,3 Polgár 754 718-36 1964 728-26 470,8 Tiszakeszi 729 693-36 1888 705-24 449,6 Tlszadorogma 827 785-32 1967 777-50 433,6 Tiszafüred 790 774-16 1967 765-25 369,2 Tiszabő 942 935-7 1932 920-22 333,4 Szolnok 912 909-3 1932 894-18 244,7 Csongrád 929 935 + 6 1932 924-5 216,2 Mindszent 954 982 + 28 1932 954 0 172,0 Szeged 926 960 4 34 1932 923-3 Megjegyzés: A 3., 4. és 6. oszlopok vízállásadatai cm-értékek a szelvény mércéjének 0 pontja felett. A 4—3. és 6—3. különbségek cm-értékek. A 3. oszlop alatti vízállások Károlyi Z.: Töltésezett folyóink helyesbített mértékadó árvízszintjei és a különböző gyakoriságú árvizek magasságai c. VITUKI (Tanulmányok és kutatási eredmények 16. sz.) 1964. évi kiadványában található értékek. A 6. oszlopban *-gal jelölt értékek gátszakadás nélküli számított vízállások. ban), valamint a .megelőző árvizek legmagasabb szintjeiből megállapított különbségeket (6-3. oszlopban) az 1.1-3. táblázat tartalmazza és az 1.1-1. ábra b részletén szemléltetjük. 1.113. A Duna és a Tisza árvizének időtartama A dunai és tiszai árhullámok időbeni lefolyását a déli országhatárhoz közel fekvő vízmérceszelvények vízállástartóssági görbéivel jellemezzük. Az 1.1-2. ábra a Dunára vonatkozólag a bajai és a Tiszára a szegedi vízállástartóssági görbéket tünteti fel. Ezek a vízállástartóssági görbék igen jellemzően mutatják az időben egymásután következő egyes árvizek tartósságának — és egyszersmind magasságának — a növekedését. Különösen fontos ennek ismerete és figyelembevétele a védőművek fejlesztése során, mert ez a tartósságnövekedés a védővonal igénybevételének és az igénybevétel természetének megváltozását okozhatja, aminek — a védővonal magasságának emelése mellett — az építéssel szembeni követelmények megváltozása lehet a következménye. 14
