Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján
Az ultrahangos, a zárási hullámmal és mérőernyővel való mérés teljesen tiszta és szigorúan szabályos medret igényel. Ezek hiányában a mérés nem végezhető el. Mérőszűkületek előtt a medret tisztán kell tartani, hogy a hozzááram- lás megfeleljen a kísérleti körülményeknek. Mérőlapoknál ennek a jelentősége lényegesen kisebb. Az áthidalásoknak gyakorlatilag csak a sebesség-terület módszernél van jelentősége, ahol a legkisebb szelvénytől a legnagyóbbakig mindig van szükség valamilyen áthidalásra, vagy azt helyettesítő vízi járműre. Az egészen kis szelvényekben a megengedhető igen kicsi abszolút hibák miatt kell alkalmazni áthidalást a mérőeszközök rögzítésére, nagy szelvényeknél pedig a mérési pontok megközelítése nem végezhető el megfelelő áthidalás nélkül. Még a parttól, vagy vízbenállva végzett mérésnél is kell biztosítani legalább egy jelképes áthidalást, ami lehetővé teszi a mérési hely távolságának a meghatározását. Az áthidalás 2,0 m-es szelvényszélességig állványzatszerű, merev szerkezet legyen. 2—5 m közt megfelel az egyszerűen átfektetett palló. 5 m felett egy vagy több alátámasztás szükséges, vagy merevíteni kell a tartó- szerkezetet, esetleg felfüggesztéssel lehet biztosítani. A gyakorlatban azonban általában 5 m-nél szélesebb meder esetén meglevő áthidalást választunk mérési szelvénynek és 20 m-nél szélesebb meder esetén pedig már mindig meglevő áthidalást veszünk igénybe, vagy csónakról végezzük a mérést, illetve esetleg drótkötélpályára függesztett műszert alkalmazunk. A csónak alkalmazásánál azonban mindig gondosan mérlegelni kell a csónak és a szelvény méreteinek a viszonyát, mert a csónak jelentősen befolyásolhatja a vízfolyás sebességeloszlását, így pl. a vízfolyás sodorvonala mindig a csónaktól távol alakul ki, aminek következtében a ténylegesnél jóval kisebb vízhozamot határozunk meg. A csónak oldalán kihelyezett műszer viszont már állandóan a ténylegesnél nagyobb sebességet is mérhet. Az elvégzett mérések szerint az ilyen jellegű hiba 20 m széles vízfolyásnál 15—20% közt volt. A kémiai vízhozammérésnél áthidalásra a jelzőanyag adagolásnál és mintavételnél lehet szükség, de általában ahol a mérés egyéb szempontok szerint elvégezhető, ott a mérés partról is elvégezhető. A köbözéses méréseknél az áthidalásnak inkább csak alátámasztó szerepe van és csak igen rossz talajviszonyok esetén szükséges. A vízállás állandósága, illetve a vízhozam állandósága minden mérésnél fontos követelmény. A mérés időtartama alatt pontos mérés esetében változás nem lehet. A gyakorlatban azonban teljesen állandó mozgás csak nagyon ritkán fordul elő, mivel a sebesség pulzációjához hasonlóan a vízhozamnak is van véletlen jellegű ingadozása és gyakran folyamatos változása is van. Az ingadozás hatása a mérés idejének növelésével vagy inkább a mérés többszöri megismétlésével csökkenthető. A folyamatos változás pedig nem lehet nagyobb a mérési idő tartama alatt, mint a megengedett hiba, ha a mérést a változás átlagára vonatkoztatjuk. A II—7. táblázatban feltüntetett értékek a mérési időket mutatják, melyek alatt a vízhozam 89
