Starosolszky Ödön - Muszkalay László - Börzsönyi András: Vízhozammérés (VITUKI, Budapest, 1971)
II. Muszkalay László: Az esetenkénti vízhozammérés - 2. Alkalmas mérési eljárás kiválasztása a várható hiba alapján
és fizikai törvényszerűségek alapján meghatározott értékekhez való viszonyítása szükséges. Az egyes mérési módokhoz tartozó sorozatmérések középértékének és az elméletileg meghatározott értéknek vagy más, pontosabbnak ítélt mérési mód középértékének különbsége adja az adott mérési mód szabályos hibáját. A legmegbízhatóbb érték a méréssorozat középértékének és a szabályos hibának előjelhelyes különbségéből számítható. Természetszerűleg mindig figyelembe véve azt, hogy az így számított értéket a szórásnak megfelelő véletlen jellegű ingadozás terheli. 2.2 A MÉRÉSI HIBA ELŐZETES BECSLÉSE A célnak megfelelő mérési módszer és eszköz kiválasztásához ismerni kell az egyes méréseknél keletkező szabályos és véletlen jellegű hibák határait. Ezeket általában nem egyedileg elvégzett kísérletsorozatokkal kell meghatározni, hanem előzetesen elvégzett méréssorozatok alapján összeállított táblázatokból kell kiolvasni a mérési körülmények (vízhozam, sebesség, szelvényalak, szelvénynagyság, mederanyag, pulzáció, stb.) alapján azt a mérési módot, ami megfelel a kívánt hibahatárnak, illetve a mérési módon belül a legcélszerűbb mérési eszközt, mellyel leggazdaságosabban végezhető el a mérés. A közölt táblázatokban megadjuk az egyes, mérési körülményektől függő szabályos és véletlen jellegű hibák várható határainak relatív értékeit, ha a mérés kellő gondossággal történik. A megadott szabályos hibák határai tájékoztatást adnak arra, hogy ismételt mérés esetén is milyen eltérésre lehet számítani a tényleges érték és a mért értékek közepe közt. Ezt az eltérést általában csak különböző mérési eljárások, illetve eszközök ismételt alkalmazásával lehet csökkenteni. Ugyanakkor azonban ez nem jelenti azt, hogy a megadott értéknél egy-egy mérés eredménye nem közelítheti meg jobban a tényleges értéket, mivel a véletlen jellegű ingadozás miatt, ami pozitív és negatív értelemben egyaránt hathat, a szabályos hiba csökkenhet is. A szabályos hiba előzetes becslése alapján elsősorban a mérési módot lehet meghatározni. A mérési mód kiválasztása után pedig támpontot ad arra, hogy a kiválasztott mérési eljárásnál van-e lehetőség a szabályos hiba számítására és a mérési adatok értékének javítására és segítséget ad a megfelelő műszer kiválasztására. A szabályos hibák csökkentésének módjára, illetve a javítás meghatározására az egyes mérési eljárások részletes ismertetésénél térünk ki. A véletlen jellegű ingadozás mértéke, a relatív szórás alapján kell dönteni arról, hogy a mérés hányszori ismétléssel történjék, mivel a mérési eredmények átlagának a szórása a mérések számának négyzetgyökével arányosan csökken. A mérés vagy a mérések átlagának szórása nem lehet nagyobb, mint a meghatározni kívánt mennyiség, illetve annál jóval kisebbnek kell lenni, ha nem elégedhetünk meg tájékoztató jellegű adattal. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy szélső esetben a szórás- érték háromszorosa is előfordulhat véletlen jelleggel. 62
